Az Elfeledett Erők... 2.rész - Látomások

12.fejezet-Merénylet

Telnek a napok...A hetek...Reggel van. Vasárnap reggel. Holnap délután kviddics meccs lesz. A Hugrabugot és a Hollóhátat már legyőztük, akár csak a Mardekár. Mivel döntetlenben állunk, és a Mardekár ellen még nem játszottunk, a holnapi egy döntő meccs lesz. Aki nyer, azé a kviddics kupa. Sokat gyakoroltunk, és ma délután is lemegyünk edzeni. Már dél fele járhatunk, elmentem ebédelni és seprűvel, kviddics talárban indultam a pályára, a csapat többi tagjával.

-Héj Wood! Beszélhetnénk?-Malfoy szólított le, kiszakítva a nevetgélésből.

-Mit akarsz Malfoy?-remélem levette hogy nem látom szívesen.

-Beszélhetnénk? Mármint négy szem közt?

-Nagyon fontos?

-Igen!

-Jó! Harry, menjetek! Majd utánatok megyek én is!-A többiek elindultak nélkülem a kviddics pályára, amíg én Malfoyal visszamentem a kastélyba, egy csendes, alig használt lépcső mögé. Nincs rajtunk kívül itt egy lélek se.-Azt ajánlom gyorsan bökd ki, mert sietek!

-Hova sietsz?

-Igazából sehova. Csak nem akarom rád fecsérelni az időmet!

-Jó. Gyors leszek!-Körül nézett hogy van e itt valaki-Bízol bennem?

-Nem.-Határozottan és remélem érthetően fogalmaztam.

-Jó. Meg kellett kérdeznem, hogy nekem legyen igazam. És...bocsánat a következőért! Crack! Segíts!-Malfoy lefogott, befogta a számat, és a lépcső mögül előugrott a barátja, aki elvette a seprűmet.

Malfoy hátulról szorított, hogy ne tudjak ki szabadulni, és mint ha csak egy toll pihét, felemelt a földről, és a pince irányába vitt. De azért nem csak néztem ki a fejemből tétlenül. Kapálóztam a lábammal hátha elejt, és végül úgy kászálódtam ki a kezei közül hogy rátapostam a lábára.

-Mit művelsz? Te megőrültél?-Elkezdtem futni, de elkapta a kezem, és visszarántott. Most már nem az előbbi módszert használta lefogásomra, hanem bekötötte a számat és a kezemet a zöld és ezüst csíkos nyakkendőjével, lehajolt és a vállára emelve engem, sokkal egyszerűbben vitt a Mardekáros klubhelység felé. Nagy nehezen, lefordultam a válláról, futni kezdtem, és ekkor elhangzott az átok:

-Petrificus Totalus!-Malfoy lebénított. Összerogytam. Éreztem hogy a fiú hideg karjai között vagyok. Nem hallottam semmit, és látni is csak foltokat tudtam. Láttam hogy Malfoy elmotyogja a jelszót, feltárul a Mardekáros portré, és belépünk a klub helységükbe, ahol minden zöld.-Sikerült!-Ez volt az utolsó szó ami hallottam Malfoy szájából, és ekkor elájultam.

Egy széken ülök. Kikötözve. Lassan felemeltem a fejem, és olyan szobát látok mint a miénk a Griffendél toronyban, csak itt az otthonos vörös szín helyett minden smaragdzöld színben pompázik. Valószínűleg a Mardekáros hálókörletben vagyok. A szobában körbe, négy ágy helyezkedik el. Az egyik mellettem lévő ágyon Malfoy olvasgat valamit, amikor felszólaltam:

-Hol vagyok?

-Az én szobámban.-mondta teljes nyugalommal

-Miért vagyok itt?

-Nahát a kis vendégünk!-Marcus Flint lépett be, a Mardekár kviddics csapatának a kapitánya-Csak nem felébredt?

-Mit akartok tőlem Flint?

-Csak hogy maradj itt egy kis ideig. Nem vehetsz részt a holnapi meccsen! Mondjuk úgy hogy egy kis időre ki vagy vonva a forgalomból.

-Nem lett volna egyszerűbb a meccs előtt elrabolni? Holnap még óráim lesznek!

-Nem! Ma edzetek igaz? Ha nem vagy ott, se sehol akkor a csapatod félni fog. A többieket simán kiejtjük néhány pofonnal, de téged valamiért nem tudunk leszerelni.

-Vajon miért?-mondtam, remélve hogy levágja a szarkazmust.-És miért pont Malfoyal raboltattatok el? Ezerszer erősebbnek tűnő háztársaitok is vannak. Ezzel a piszkafával simán elbántam volna.

-Mert bízol benne. Legalábbis bíztál.-ezen nevettek egy jót a többi kiddics játékossal amit újra az én hangom szakított meg

-Ezt rosszul tudod. Nem bízom, soha nem bíztam, és soha nem is fogok bízni Malfoyban!-próbáltam a legmonotonabb, legsemmitmondóbb arcomat felölteni.-És miért pont az ő szobájába?-Végig néztem a disznóólon aminél már csak Harryék szobája lehet kupisabb, egyedül a körül az ágy körül volt rend, amin Malfoy ül.

-Mert őket nem szokták ellenőrizni. Így se diák se tanár nem lát meg.-Közel jött hozzám, és végig simította az arcomon a kezét.

-De a hangom hallják.

-Ezt rosszul tudod! Némító bűbáj van a szobán. Nem hallatszik ki hang! Most megyek.-ellépett tőlem-Draco! Vigyázz a kis vendégünkre!-Kiment a szobából, a többi Mardekárossal együt. Csak Malfoy maradt a szobában.

-Ez most komoly? Kikötöztetek? Akár el is kábíthattatok volna a meccs végéig.

-Én nem akartam ezt! Flint megfenyegetett hogy ha nem csinálom meg, kidob a csapatból! Mesélted múltkor hogy mennyire fontos neked a vízilabda csapatod. Nos nekem ugyan ilyen fontos a kviddics.

-Megértem...-kis kínos csönd. Malfoy tüzetesen végig mért. Furcsán néz a szemembe.-Tudod furcsa! Már éppen elkezdtem bízni benned! Erre mit kapok? Kikötözöl egy székhez, remélve hogy itt maradok?-csalódottan néztem rá, bár nem volt igaz amit mondtam, de azt akarom hogy kísértse a lelkiismerete, ha neki van olyanja.

-Hát...Így jártál...Most elmegyek. Egy perc és jövök.-Kiment a szobából. Itt az ideje megszökni.