Az Elfeledett Erők... 2.rész - Látomások

2022 - 2. fejezet - Lengyel, magyar, két jóbarát

Nem volt nehéz észrevenni a Weasley családot a reptéren. A hét tagú díszkompánia kitűnt a hétköznapi angol lakosok közül. A hat vörös üstökben felismertük Mr. és Mrs. Weasleyt, Fredet, George-ot, Ront és Ginnyt, a hetedik személy pedig nem volt más, mint Hermione Granger. Egyesével megöleltem mindenkit, majd Harry élménybeszámolóba kezdett. Mindent elmesélt arról, ami a nyáron történt, kezdve a saját szobájával, új ruháival, és a ténnyel, hogy mi nem éheztettük. Harry alapból is vékony alkatú volt, de a tanév kezdetén általában még soványabb szokott lenni, ami a Dursley házban felszolgált csekély kosztnak volt köszönhető. Most viszont Harry egészséges testsúllyal büszkélkedhetett, és ennek mindenki nagyon örült. Mr. és Mrs.Weasley örömmel hallgatták, ahogy elmesélte a sok kalandot, amibe a szünetben keveredtünk. Az immár kilenc tagú csapattal kivonultunk a bejáraton, feltételezésem szerint minden egyes mugli megbámult minket. Mugli taxival mentünk el a Foltozott Üstig, ez is egy érdekes mutatvány volt. Minden bizonnyal egyszerűbb lett volna, hogyha csak Mr. és Mrs.Weasley jöttek volna ki elénk, még esetleg Hermione, aki rutinos a mugli világban. Három autó is kellett, hogy mind kényelmesen elférjünk. Hermione, Ginny és én ültünk be az egyikbe, utánunk jött a Mrs.Weasley, Harry és Ron trió, előttünk pedig a sort Mr.Weasley és az ikrek vezették. Én ültem az anyósülésen, kénytelen voltam elbeszélgetni az idős sofőrrel, aki az unokája zongora koncertjéről áradozott. A másik két autóban valószínűleg mély csend honolt a sofőrök döbbenete okán. A Foltozott Üst névre hallgató varázslókocsma egy meglehetősen érdekes hely volt, de nem volt időnk bámészkodni. A két felnőtt azonnal a kandallóhoz vezetett minket. Fred volt az első, belépett a kandallóba, belemarkolt egy nagy kupac számomra ismeretlen porba, elkiáltotta magát, hogy „az Odú", a lábához hajította a port, majd a fellobbanó lángokban eltűnt.

- Hopporral utazunk. – Magyarázta Hermione, ahogy meglátta az arcomon a döbbenetet. – A kandallóhálózaton keresztül. Utánozz minket!

Úgy tettem, ahogy Hermione mondta.

- Az Odú! – Kiáltottam, majd a testem hirtelen pörögni kezdett, mintha betettek volna egy hatalmas mosógépbe.

A legkülönbözőbb alakú és méretű kandallók villantak fel körülöttem. A pörgés egyhamar lassulni kezdett, majd a kandalló nemes egyszerűséggel kiköpött. A hátamra érkeztem, méghozzá a Weasley rezidencia konyhájának közepén. Az ikrek felsegítettek, majd Ginny segített ki abban, hogy olyan helyekről is lekerüljön a hamu a ruhámról, ahol én nem is láttam. Harry utánam érkezett, ő négykézlábon landolt. A helységben két olyan ember volt, akit nem ismertem, ők is vöröshajú, szeplős fiatalemberek voltak, minden bizonnyal Ron két legidősebb bátyja.

- Örülök, hogy megismerhetlek, Harry. – Az egyik fiatalember felállt és kezet rázott Harryvel. – Te pedig biztos Bridgette vagy. – Én is kaptam egy kézfogást. – Én Charlie vagyok.

Tehát ő volt a sárkánykutató. Illett is a munkájához, zömök, izmos, szélesvállú férfi volt. A másik fiatal is felállt, bemutatkozott: ő volt Bill Weasley. A Gringotts Varázslóbanknak dolgozott, magas volt, hosszú haját copfba kötve viselte, a fülén pedig egy karikára erősített hosszú, görbe állatfog lógott. Mindeközben Mrs.Weasley hangja felharsant a hátunk mögött, az ikreket szidta. Harryvel összenéztünk, egyikünk sem értette mit jelent az imént elhangzott Weasley Varázsvicc Vállalat. Hermione ekkor udvariasan felvetette a távozás lehetőségét, amivel mind örömmel éltünk. Elindultunk a lépcsőn felfelé, közben Ron és Ginny felvilágosítottak minket, hogy a Weasley Varázsvicc Vállalat nem más, mint Fred és George jópofa tréfatalálmányain alapuló biznisz. A sok balesetveszélyes holmi természetesen nem nyerte el Mrs.Weasley tetszését, pláne a tény, hogy a fiúk árulni akarták a termékeket. Mikor a vita elült, visszamentünk a konyhába segíteni. A vacsora pontosan olyan Weasley hangulatban telt, mint amire számítottunk, sok minden szóba került az asztalnál, kezdve Percy minisztériumi munkájáról, Bill frizurájáról és főleg arról, hogy Mrs.Weasley mennyire le akarja vágni. A desszert után felvonultunk hárman Ginny szobájába, ez volt a lány rezidencia. Kicsi szoba volt, de annál otthonosabb, a földön három hálózsák várt minket, történetesen Ginny nem volt hajlandó az ágyán aludni, amikor a vendégeinek a padlón kellett. Attól kezdve, hogy az ajtó bezárult, végeláthatatlan csajos beszélgetés kezdődött. Hermione elmesélte, hogy mi mindent olvasott a nyáron, Ginny egy új máguszenekarról áradozott, és én is elmeséltem a Táltostanulást és eldicsekedtem a ragyogó kristálykarkötőmmel. Hermione egy egész órán keresztül faggatott a képességeimről, végül még a burkot is megmutattam nekik, és a fényt, amit a Tűz segítségével gyújtani tudtam. Százszor is eszembe jutott, hogy talán el kéne mesélni azt a bizonyos álmot, de minden alkalommal az ígéret nyert, amit unokatestvéremmel egymásnak tettünk a titoktartásról. A csevej éjfél körül ért véget, amikor Mrs.Weasley harmadszorra is aludni küldött minket. Felkelni sokkal nehezebb volt, mint elaludni, kómásan öltöztünk fel, és amikor már mind elkészültünk, csatlakoztunk a konyhában üldögélő fiúkhoz, majd egyhamar végre elindultunk. A nap épp csak elindult felfelé a horizonton, átvágtunk a falun, majd felmásztunk egy harmat áztatta domb tetejére. Hermione és Ginny a csapat legvégén zárták a sort, én, mint az ügyeletes buzgómócsing, fel-alá járkáltam az emberek között.