Eternal desire ❤️‍🔥🔞 (2. Rész)

11. Vékony jégen

Rayner a szobájába érkezett és egy hatalmasat boxolt a gardrób ajtajába. A tömör fa megreccsent az erejétől, szabályos kör alakú horpadást létrehozva.

- A kurva életbe! - káromkodott, majd belerúgott az egyik székbe is, ami felborult. Legszívesebben szétvert volna most mindent! Tudta, hogy csak a harc képes lenyugtatni, ezért felvette a dzsekijét, a flip-flopját bakancsra cserélte, magához vett pár kést és arra a környékre portált, ahol az előző két Árnyékot találta. Bízott benne, hogy hajnalig még ki tud nyírni egyet, különben valaki, vagy valami másban fog kárt tenni.

Dühös volt, feldúlt és frusztrált. Darlene minden szava igaz volt. Ő volt a gyermek, mégis ő tudott józanul gondolkozni kettejük közül.

Nem tud neki semmit sem nyújtani, amire szüksége lenne; sem testileg, sem érzelmileg. Kibaszott Harcos eskü!

De legjobban magára haragudott azért, ahogyan a lányt kezelte... alkalmi szexpartnert akart! "Érzelemmentes kefélést", ahogy mondta... Ha tudta volna, hogy még ártatlan, akkor nem lett volna ennyire rámenős vele! Persze, hogy a lány csókolózást és gyengédséget akar; nem pedig azt amit ő tudna nyújtani neki... egy vad menetet hátulról!

Ez volt az egyetlen póz, amit használt. Ha már megszegi az esküt, legalább tényleg csak a dugásról szóljon. Így nem látta a partnere arcát, nem tudott ránézni, ő irányított. A végén pedig törölte az emléket. Jól bevált forgatókönyv...

De nem. Darlenevel hiába akarta, nem tudott volna így lefeküdni vele. Kényeztetni és cirógatni akarta! Az érzelemmentességnek már itt lőttek! Picsába...

Ahogy sétált, hirtelen rezgett a belsője és tudta, hogy közel van az ellenség... megszaporázta a lépteit és alig várta, hogy szétkaszabolja a nyomorultat!

***

Darlene aznap este álomba sírta magát. Nehéz volt kimondani az igazságot, de valakinek muszáj volt. Időpocsékolás lett volna áltatni magukat!

Audrey szerencsére megerősödött már annyira, hogy bármikor a lakásba teleportáljon, így neki nem kellett többet a Harcosok házába mennie. A nővére bölcsen nem kérdezett semmit a miértjéről, amiért nagyon hálás volt neki, bár biztos sejtette az okot.

Szerette volna kifaggatni, hogy mi újság Raynerrel, de nem tette. El kell őt felejtenie! Tovább kell lépnie és találni valakit, aki legalább a szüzességét elveszi! A vámpírpasi megtalálása még ráér! Egyszerre egy akadály...

Gyorsan teltek a napok, a hetek... A munka mellett eljárt a kollégákkal iszogatni, Audreyval a novemberi nagy napot tervezgették... S mire kettőt pislogott el is érkezett az esküvő hete.

- Megvannak a ruhák! - állított be a nővére két hatalmas ruhazsákkal a nappaliba.

- Remélem, nem valami fertelmet akarsz rám aggatni! - grimaszolt felé.

- Ismerem az ízlésedet! - kacsintott rá, ami igaz volt.

- Na, muti akkor! - huppant le a kanapéra és kíváncsian figyelte, ahogy szétnyílik a cipzár és egy méregzöld ruha bukkant elő belőle. Azonnal Rayner szemei jutottak róla eszébe, és elszorult a szíve...

- Hogy tetszik? - vigyorgott Audrey boldogan.

- Meseszép! - egy földig érő "infinity dress" volt.

Tényleg tetszett neki, és gondolatban már azt tervezgette, milyen módon fogja majd viselni...

- Várj, amíg megpillantod az enyémet! - dobta le a zöld ruhát és mutatta meg a sajátját, ami egy hosszú ujjú valódi csipke, uszályos ruha volt, apró gyöngyökkel és kövekkel díszítve.

- Lélegzetelállító menyasszony leszel! - futottak könnyek a szemébe.

- Ne bőgj már, még fel sem vettem! - könnyezett a nővére is, majd nevetve megölelték egymást.

- Bárcsak itt lennének anyáék is... - szipogott Lena.

- Jó lenne! - sóhajtotta Audrey is - De erről jut eszembe... - ültek le - Meg kellett hívni néhány arisztokrata családot is! Elvégre is egy Harcos nősül! Ilyen még nem volt! - forgatta meg a szemét - És a meghívottak között van valaki, aki ismer minket!

- Tényleg? Mégis kicsoda?!

- Hát anya barátnője!

- Csak azt ne mondd, hogy ez az a barátnő, aki elvette az emlékeinket, aztán szépen el is felejtkezett rólunk!

- De, az! - bólintott.

- És van pofája eljönni az esküvődre?! - tombolt.

- Nem gondolod, hogy beszélgethetnénk vele? Biztos, sokat tudna mesélni...

- Azzal elkésett egy pár évet! - grimaszolt dühösen.

- Akárhogy is... ott lesz. Csak gondoltam jobb, ha tudod... - vonta meg a vállát.

- És ki lesz a vőlegény tanúja? Illene össze öltöznöm vele, nem? - terelte a témát, de azonnal meg is bánta a kérdést, ahogy feltette.

- Rayner. - a neve csengett a fülében, forogni kezdett vele a szoba...

- Értem. - nyögte zavartan - Akkor majd dobok neki egy üzenetet.

- Rendben. - bólintott Audrey, majd felállt - Na? Van kedved belebújni a rucidba? - tartotta felé a vállfát izgatottan.

- Naná! - kapta ki a kezei közül, majd mindketten öltözködni kezdtek...

***

Rayner éppen végzett az edzéssel és zuhanyozni indult, amikor csipogott a telefonja. A kijelzőt megpillantva a szíve kihagyott egy ütemet.

DARLENE - meredt rá hosszan, míg végül megnyitotta az üzenetet.

"Hallom, te leszel a vőlegény tanúja.
Én zöldben leszek.
Gondoltam szólok."

Annyi mindent akart írni neki: hogy hogy van, mit csinál mostanában, van e már pasija és hogy biztos gyönyörű lesz a ruhában, de csak annyit válaszolt: "OK".

Szánalmasan érezte magát, hogy még mindig itt tart, hogy ilyen hatással van rá, hogy minden gondolta körülötte forog a "szakítás" óta is, és hogy éjjelente titokban a lakásába portál, hogy nézze, ahogy alszik.
De mindjárt itt van az esküvő, ahol szemtől szemben fog vele újra találkozni, és nem fogják tudni elkerülni egymást.

Erősnek kell lennie, ott lesz az arisztokrácia krémje és a közeli Harcosok delegáltjai. Más se hiányzik mint egy szaftos botrány, hogy képtelen uralkodni magán!

Folytatásban az esküvő 😉😘