Eternal desire ❤️‍🔥🔞 (2. Rész)

30. Tévhitek

A vacsora kedves társalgásokkal, hamis nevetgélésekkel telt. A felszín alatt viszont mindenki érezte a feszültséget, de senki sem hozta szóba, mi történhetett a folyosón a fiúk között.

Ő viszont nem hülye! Látta Langdon nyakán a szorítás nyomait... Ki fogja deríteni, mi a franc ütött beléjük!

- Megnézzük az ajándékokat, Kincsem? - vette a karjára Audrey Herleyt.

Jól állt neki az anyaság. A kicsi boldogan csimpaszkodott bele, Aiden pedig átható tekintettel mosolygott rájuk, ahogy elindultak vissza a kis nappaliba.

Lena irigykedve nézett utánuk. Annyira tökéletes család voltak! Bárcsak... - pillantott lopva Raynerre, aki éppen az utolsó falat steaket tüntette el a tányérjáról, majd felnézve a tekintetük találkozott.

- Gyere, menjünk! - rántotta vissza a valóságba Langdon hangja, aki udvariasan kihúzta a széket alóla.

Herley egyik ajándékot a másik után bontotta. Tőle két rongybabát kapott; az egyik szőke volt, a másik pedig vörös.

- Így anyuci és Lena mindig veled lesznek! - magyarázta neki, miközben szorosan megölelte.

Langdon és Aiden gyorsan összeszerelték a fából készült babakocsit is, amibe a kislány azonnal belepakolta őket, majd tett velük néhány tétova lépést, mivel még nem járt stabilan.

- Ez szuper lesz! Legalább nem kell külön járássegítőt vennünk! - nevetett Audrey, miközben Herley ismét felállt és tolni kezdte a járgányt.

Avery meséskönyvet vett, Wyott projektoros éjjeli fényt, a Mester pedig egy fehér holdköves, bőr karkötőt kötött a csuklójára, hogy megóvja az Árnyéktól.

Már csak Rayner nem adta át az ajándékát, aki szótlanul nézte az egyik fotelből a játszadozó kislányt, aki mintegy végszóra felé fordult és megszólalt:

- Raybear! - nyújtotta felé pufók karjait és Lena elfojtott magában egy nevetést a becenév hallatán.

- Mit szeretnél, te kis kobold? - mosolygott rá gyengéden a férfi, amitől a szíve kihagyott legalább két ütemet.

- Raybear! - ismételte durcásan Herley és tovább ágaskodott a Harcos felé.

- Azt akarja, hogy a kedvenc mackója ölbe vegye! - forgatta meg a szemét nevetve Audrey, - Kezd fáradni! - s Rayner már fel is kapta a kislányt az ölébe. Együtt ültek vissza a fotelba, Herley pedig a férfi szakállát piszkálta.

- Ha meghúzod, megharaplak! - incselkedett a kislánnyal, aki erre két kézzel markolt bele az arcszőrzetébe. Rayner pedig büntetésből megcsikizte.

Miután abbahagyták, elővett egy apró figurát a zsebéből és Herley tenyerébe helyezte.

- Boldog szülinapot!

- Maci! - mosolygott a kislány boldogan.

- Igen, maci. - bólogatott Rayner - Menj, mutasd meg a mamádnak! - csúsztatta le az öléből, majd megpaskolta a pelenkás popóját.

Aiden vette azután kézbe, hogy odaadja az anyjának.

- Mutasd, milyen macit kaptál!

- Raybear! - szorongatta a fából faragott medvét.

- Ezt te csináltad? - kérdezte meg hüledezve Audrey azt, amit ő is tudni akart.

- Nem nagy dolog. - sütötte le zavartan a szemét Rayner, miközben megvakarta a fonatát a feje búbján.

- Köszönjük! - szólalt meg Aiden, mikor Herley nagyot ásított.

- Azt hiszem ideje tortázni, amíg a kisasszony ki nem dől! - cirógatta meg a pofiját Audrey, majd vissza sétáltak az étkezőbe.