A St. Clementine Képzőművészeti Egyetem Róma belvárosában található, egy kis utcában, a Piazza Navona és a Pantheon között félúton. Kívülről ugyan hasonlít a többi, régi épületre a környéken, azonban a belsőudvar és a körfolyósó állandóan diákok zsivajától hangos, a levegőben pedig cigaretta és festékszag keveredik. A körfolyósóról újabb folyósók nyílnak, amik egy kivételével a tantermekbe vezetnek: van egy ugyanis, ami egy keskeny hídba torkollik, ami az egyetem épületét a mellette levő épülettel köti össze. Ez az egyetem kollégiuma, ami egy zárdából lett átalakítva, valamikor a 19. században – azóta persze már modernizálták. Ugyanakkor valamennyire megőrizték az eredeti hangulatukat, ami a szobákat illeti: egy emeleteságy és egy szekrény az egyik oldalon, két íróasztal a másikon egy apró mosdókagyló mellett. Egy szoba olyan apró, hogy az apácák épphogy le tudtak volna térdelni a maradék helyen imádkozni. Konyha és zuhanyzó a folyósó végén. A közös ebédlőből menza lett, ahová a diákok jószerivel csak beugranak, mielőtt sürgősebb teendőik után néznének, közben hangosan beszélgetnek és miután elmentek félkész rajzokat és festékfoltokat hagynak maguk után.
A keringő és az udvar ugyanúgy áll ma is, mint a 19. században: az udvar közepén szökőkút csobogott, a négy sarkában pedig pálmafák adtak kevéske árnyékot a kiégett gyepnek. Emma nem messze a menzától, a keringő párkányán ült és a lábát lógázta, miközben a hátát sütötte a nap. A háta mögül, a parkból néha megütötte a fülét a diákok beszélgetésének foszlánya, miközben a jegyzetfüzetébe skiccelt. A munkájára koncentrált, makacs precizitással húzta az újabb és újabb vonalakat.
–Te aztán sosem pihensz! – Emma felpillantott az ismerős hangot hallva. Sasha mosolyogva jött felé, táskája a fél vállán, lecsúszva lógott, néhány ecset a külső zsebben veszélyesen közel állt ahhoz, hogy kiessen belőle. Göndör sötét haját egy színes kendővel fogta össze, ami kiemelte a bőrszínét. A fülében lógó fülbevalók vidáman összecsendültek egymással, miközben félkézzel egy almát dobott Emmának.
–Egy őrület volt az ebédlőben – a lány a padlóra dobta a cuccait és Emma mellé ült. – Már kész is vagy a házifeladattal?
Emma válasz helyett odaadta a jegyzetfüzetét és egy aprót harapott az almából.
–Nem tudom, hogy bírod ezt – Sasha megcsóválta a fejét, miközben a rajzok között lapozgatott. – Én is szeretek rajzolni, de az első hónap után, amikor folyamatosan ezt csináltam, már szívesebben álltam volna neki bármi másnak.
Emma csak kissé megvonta a vállát: ez egyszerűbbnek tűnt, mint válaszolni. Az igazság az volt, hogy a rajzolás volt az egyetlen jelenleg Emma életében, ami tartotta benne a lelket. Az egyéb iskolai dolgaival alig haladt, hiába tudta, hogy fel fog halmozódni, egyszerűen nem tudta rávenni magát. Pedig ez volt az egyik feltétele annak, hogy eljöhetett Forksból: félév végén le kell majd vizsgáznia minden tárgyból. Egyébként Sashával is így lettek jóban: ő volt az egyetlen diák rajta kívül, aki Amerikából jött, a többiek mind Európa különböző országaiból érkeztek. Bár Emmának nem nagyon volt kedve a többi diákkal beszélgetni, és az ismerkedős programok közül annyit hagyott ki, amennyit csak lehetett, Sasha valamiért mégis eldöntötte (talán valami mélyen gyökerező patriotizmus miatt), hogy segít neki. Ezért is hozhatta neki az almát – gondolta Emma, aki mostanában sokkal kevesebbet evett, mint Forksban.
–Képzeld, olyan vicces dolog történt tegnap – Sasha visszaadta a jegyzetfüzetet és egy müzliszeletbe harapott. – Violet bepróbálkozott Danielnél, de Daniel végig úgy tett, mintha nem értené, hogy miről van szó.
Emmának el kellett ismernie, hogy ez tényleg szórakoztató lehetett. Daniel volt a mentoruk a külföldről érkezett hallgatóknak, ami elméletben azt jelentette, hogy hozzá fordulhattak, ha bármi problémájuk akadt. Gyakorlatban pedig azt, hogy mindig volt alkalom az ivásra és mindenki, aki bulizni akart, igyekezett jóban lenni vele. Emma nem akart bulizni, de Sasha szinte mindig elment ezekre a programokra, így hozzá is eljutottak a hírek.
YOU ARE READING
Emma és Jasper 2 [Jasper Hale fanfiction]
FanfictionA phoenixi történések után Emma végre úgy érzi, hogy a dolgok egyenesbe kerültek és a napjai boldogan telnek majd Jasper társaságában. Arra azonban nem számít, hogy egy váratlan esemény minden elképzelését felborítja, és miközben az új problémákkal...