Üzenetek egy idiótától / fordítás / BEFEJEZETT

tizenkettő - "azt hittem, barátok vagyunk...''

"Mit próbálsz elérni?"

"Mit próbálok elérni?"

"Igen, mit akarsz? Miért adtál nekem egy csokor rózsát? És miért írtad ki a szirmokból, hogy 'vigyázzak"? Mit akar ez jelenteni? Idióta vagy! Nincs szükségem sem a hülye rózsáidra, sem az idióta sms-eidre, sem semmijeidre! Amúgy meg: mire értetted? Vigyázzak a fiúkkal? Nem vagy sem az apám, sem a bátyám, még kevésbé a szerelmem sem. Még csak a barátom sem vagy, szóval ne mondd meg, hogy mit csináljak, rendben?"

"Lassabban, édesem. Vidulj fel! 

Rossz vagy. Azt hittem, barátok vagyunk."

"Nem akarok felvidulni! Megharagudtam rád! És nem, nem vagyunk barátok."

"Nézd, most komolyan. Miért haragszol? Adtam neked virágot, megpróbáltam romantikus lenni veled, erre te meg megharagszol. Őrült vagy, te lány!"

"Ne még mondd ezt, te! És haragszom rád, mert... Nem tudom, hogy miért, de a lényeg, hogy haragszom."

"Aha, tehát nincs rá okod."

"De van."

"Milyen okod van?"

"Nem tudom."

"Mert nincs."

"De van."

"Mondd."

"Haragszok rád, mert kezdek beléd szeretni, te idióta. Te viszont lehetetlen vagy. Néha aranyos vagy, de teszel valamit, és máris megváltozik rólad a véleményem. Nem értelek. Megpróbállak már megérteni, de nem megy. Megpróbálok keresni egy okot, ami megmagyarázza, hogy miért is nem akarod, hogy tudjam, ki vagy valójában. Azt akarom, hogy elmondd, de tudom, hogy úgysem teszed meg. Ez volt az utolsó üzenetem, és cserélek telefonszámot. Kérlek, ne még keress, így is elég nevetséges ez a helyzet."

"Szeretlek, Bry."