Üzenetek egy idiótától / fordítás / BEFEJEZETT

három - Nem, nem sajnálom. Idióta!

"Hiányoztál ma. Miért nem voltál suliban?"

"Nem a te dolgod."

"Megpróbálok kedves lenni hozzád, és te mit csinálsz? Azt hiszem, tovább kell folytatnom azt, hogy idióta vagyok veled."

"Beismerted, hogy idióta vagy. Azt hiszem, ettől egy kicsit jobb kedvre derültem."

"Jobban érzed magad? Mi történt? Mondd el, kérlek..."

"Már miért mondanám el? Ismeretlen vagy. Miért bíznék meg benned? e tudod, hogy ki vagyok, de én nem tudom, hogy te ki vagy, ez a dolog pedig idegesit."

"Meg fogod tudni, hogy ki vagyok, ígérem. De nem most. Tetszik, hogy így beszélünk. Érdekesebb."

"Rendben."

"Miért van ilyen kedved?"

"Mégis hogyan kéne lennem? Jól vagyok, ismeretlen bácsi. Örülök, hogy "megbízhatok" benned, Továbbra is egy ismeretlen vagy a számomra, egy őrült, aki nem tudom, hogy mit akarhat tőlem, és miért keres."

"Nem vagyok őrült, te vagy idegesítő. Tényleg megbízhatsz bennem, higgy nekem. Ne hívj bácsinak. Sokkal jobban tetszik a Mr. Ismeretlen, vagy inkább a Főnök. Jól hangzik, nem igaz? Szerintem is."

"A nevedet akarom tudni."

"Higgy nekem, szerelmem, egyszer meg fogod tudni a nevem. Sokszor ki fogod ejteni, és majd megjegyzed. Ígérem."

"Megijesztesz. Ne még mondj ilyeneket. Jól tudod, hogy ez csak a te károdra megy. Mr. Ismeretlen, ugyan már. Túl idős vagy. Honnan tudjam, hogy nem-e egy pedofil vagy? Vagy egy tanár? Vagy még rosszabb, egy kereskedő?"

"Nem tudhatod, így muszáj megbíznod bennem."

"Folyamatosan azt mondom, hogy nem hiszek neked. Hülye vagy?"

"Nem, miért kérded? Ne még mondd, mert még kezdem elhinni..."

"MIÉRT KÉRDEM? TALÁN MERT ÚGY VISELKEDSZ, MINT EGY IDIÓTA? Áh, lehetetlen vagy."

"MOST AZT HISZED, HOGY HA CAPS LOOK-AL ÍRSZ, ORDIBÁLSZ VELE,: JÓL VAN, RENDBEN VAN, IGAZAD VAN. NE MÉG ORDIBÁLJ"

"Jó."

"Édesem, én nem vagyok lehetetlen. Nagyon is lehetséges vagyok.És, ha akarod, a tied is lehetek."

"Akkora egy idióta vagy. Még a nevedet sem tudom, hogy lennél az enyém? Értsd már meg, hogy barátom van. Vagy talán azt szeretnéd, hogy lerajzoljam? Talán akkor jobban megérted."

"Őszintén... láttam néhány rajzodat. Igazán tehetséges vagy. Visszatérve az első kérdésemre: miért nem voltál ma suliban? Ha ezt elmondod, ígérem, békén hagylak a mai nap."

"Most úgy teszek, mintha nem nézted volna meg a rajzos füzetemet. Biztos tudni akarod?"

"Normális, hogy tudni akarom. Azért kérdeztem."

"A testvérem beteg, és most itt vagyok a váróteremben. Az orvosok egyáltalán nem biztatnak. Azt mondják, hogy nem sokáig fog még élni. Én... félek. Baromira félek."

"Én... nem tudtam. Sajnálom. Ha tehetném, odamennék."

"Miért nem jössz?"

"Nem tudok... még nem akarom, hogy megtudd, ki is vagyok valójában."

"Persze."

"Sajnálom. Vigyázz magadra."

"Hagyjál már, idióta! Ne még keress, hallani sem akarok felőled!"

Normális, hogy nem akarom többé látni. Csak játszik velem, és nem is akarom megtudni, hogy ki is ő valójában. Túlságosan is naiv vagyok. A valóságban kéne élnem. Miért akar velem lenni, miért ír nekem? El akarja mondani a haverjainak, hogy talált egy hülyét, akit csak álltatott?