Üzenetek egy idiótától / fordítás / BEFEJEZETT

tizenkilenc - "Feldúlt vagy? Nem. Nagyon? Igen."

"Szia, szerelmem."

"Neked is szia."

"Történt valami?"

"Nem. Kellett volna?"

"Nem tudom, csak kérdeztem."

"Aha."

"Szívem, mi történt?"

"SEMMI."

"Agh, te tényleg feldúlt vagy."

"Nem vagyok feldúlt."

"Nagyon?"

"Igen."

"Segíthetek valamiben?"

"Nem."

"Szeretnéd, hogy később beszéljünk?"

"Nem."

"Szeretnéd, hogy tovább folytassuk az egyezségünket?"

"Igen."

"Ha nem mondod el, mi történt, összezavarlak."

"Tégy, amit akarsz."

"Oh, szerelmem. Ne még legyél ilyen, kérlek. Nem tetszik, amikor feldúlt vagy."

"Tehát: ma folytatjuk a hülye játékodat, vagy sem?"

"Nem vagy jól, és, azt hiszem, a játék csak rontana az állapotodon."

"Ahogy akarod."

"Nézz az ablakra, szívem. Ma két hete, hogy megismerkedtünk, akárhogyan is. Tudod te, hogy mire gondolok."

"Oh, ez tényleg aranyos volt. Köszönöm, Mike. Köszönöm, hogy fel akarsz vidítani, még akkor is, ha a kedvem a béka segge alatt van. Kedves is tudsz lenni, ha akarsz. Nem hiszem, hogy te az a típusú srác vagy, aki virágot, vagy épp ruhát vesz a kiszemelt lánynak. Igaz, fehérneműre azért nem számítottam. Miért? Miért csinálod ezt?"

"Eh, mit is mondhatnék? Próbálok változni."

"Tényleg?''

"Ne képzelődj."

"Nem teszem."

"Mint már mondtam, ez az ajándékom azért, mert ma két hete, hogy megismerkedtünk, plusz azért is, mert azt szeretném, ha ezt viselnéd akkor, amikor találkozunk."

"Oh, tehát fogunk találkozni? Mikor?''

"Türelmetlen, mint mindig. Holnap beszélünk, Bryanna. Remélem, jobban érzed magad."

"Ismét nem vagy korrekt. Holnap, aranyos idegesítőm."