Csak Rád Vártam!

10. Fejezet

Frusztráltan beletúrtam rövid kusza hajamba és felsóhajtottam.
A srácok már nem a kajárol beszéltek,hanem hülyéskedtek,vagyis a fiatalok mint például Jimin szelfizett az idősebbek nézték az étlapot.
-Mindenki nézem feléém!- nyújtotta el a szavakat Jimin. A srácok azonnal belálltak, -akiknél étlap volt azt letették-, csak én voltam a kibúvó,aki az étlap mögé bújva várta,hogy vége legyen.
-De Noona miért bujtál el? - nyavajgott V.
-Szerinted jó ötlet lenne ha kitudódna,hogy egy lánnyal ebédeltek? Az A.R.M.Y -k nem lennének dühösek? - tettem le a lapot és döltem hátra.
-Hm..igazad lehet. - bólógatott lebigyeztett szájjal V.
-Valaki végre választott?
-Igen. Ne aggódj hyung majd elintézi. - tette a vállamra hatalmas tenyerét Suga. Kérdőn néztem bele sötét csillogó szemébe. Már a nyelvemen volt a kérdés,de inkább ráharaptam és nyeltem egy hatalmasat.
Suga jelzett a pincérnek,ő pedig hatalmas vigyorral billegett ide. Igen , úgy rázta a csipőjét mintha idegrángatózása lenne vagy valami baja lenne.
-Mit hozhatok? - még a hangja is idegesítő volt. De természetesen csakis Suga-val foglalkozott.
Ő pedig még adta alá a lovat.
A flörtölő mosolyát villantotta és felhúzta az egyik szemöldökét. A csaj majdnem elolvadt miatta.
Én meg a szemem forgadtam. - Befejeznéd! - Csattantam fel.
Nagy nehezen leadta a rendelést ,a csaj pedig hátra dobta barna hosszú haját,majd elbillegett.
Bosszusan néztem utána majd a mellettem ülőre.
-Mi az? - kérdezte ártatlanul.
-Hogy mi?! Te normális vagy?! Itt flörtölgetsz a pincér csajjal? - csaptam az asztalra. Valamiért nagyon felhúztam magam. Idegesitett, amiért úgy mosolygott a lányra.
Suga egy teljes percig nézett majd olyat tett ami után legszívesebben belefolytottam volna egy kanál vízbe. Tiszta szívből,hátra vetett fejjel nevetett. A mély nevetése meg melengedte a bennsőmet és fura elégedettség lett rajtam úrrá. Nem nagyon lehetett halanni,hogy így nevet,de én elértem. Oké,hogy rajtam,de ezt most nem veszem magamra.
Összefontam a kezem a mellkasom elött,a számmal csücsörítettem majd megsértődve elfordítottam a fejem. Nem szabad látni mennyire tetszik,hogy nevet. Ha megtudja biztos életem végéig piszkálni fog miatta.
Észre sem vettem,az asztal körül mintha megfagyott volna a levegő Suga mély nevetése miatt. Ami megjegyzem még mindig tart.
-Min nevetsz hyung?
-Rin..-kuncog - Rin..- szipog majd megtörőlte a szemeit. -Régen nevettem ennyire jót. -Nézett rám csillogó szemekkel.
Elállt tőle a lélegzetem. Mintha a csillagokat látnám egy nyári estén.
-Mit csinált Rin? - faggatták tovább.
-Rin féltékeny - vigyorgott a barátaira. Nekem meg leesett az állam. Hogy mi?!
-Teljességgel lehetetlen.! Nem vagy komplett! - tiltakoztam. - Ne hogy elhigyétek! - ráztam a fejem hevesen. -Miért lennék féltékeny?
-Azért mert kedvelsz. - Na tessék csak ez hiányzott az önbizalmának!
-Egy frászt! Még akkor sem kedvelnélek ha te lennél az utolsó férfi a földön. - hazudtam.
De még mekkorát hazudtam. Még jó,hogy nem szakadt rám a plafon!
Az az igazság,hogy teljesen belezúgtam ebbe a kiálhatatlan pöszeségbe. Ezt pedig nem tudhatja meg. Soha. Senki. Ha kiderül nekem Végem. Személyazonosságot kell vátoztatnom,költöznöm egy másik városba. Vagy esetleg egy másik kontinensre. Igen, megyek a bátyám után Amerikába.
Suga ahelyett,hogy elhinné csak mindentudóan bólógatott,ahogy a többiek is. Szemmel láthatóan senki sem hitte el. Ez baj. Nagyon nagy baj. Valamit ki kell találnom,hogy elhiggyék, nem tetszik Suga. De mit csináljak? Legyek vele még hüvösebb? Az túl feltünö lenne. Akkor mit?
Egyszer csak a pincér újra feltűnt a szinen,mielött ide ért volna, csúnyán néztem Suga-ra. Ő vette a lapot és elfolytott egy önelégült mosolyt. Egyszer megverem,az viszont nem köszöni meg.
Az ételt viszonylag csöndesen fogyasztottuk el. Még a pincér sem téblábolt körülöttünk.
Hirtelen eszembe jutottak a rajongók. Egyet sem láttam ,sem itt sem kint az utcán.
Kinéztem,senki sem szobrozott táblával a kezében.
-Valami baj van,Noona? - visszafordultam az asztal felé.
-Nincs semmi. - ingadtam a fejem. Jól megnéztem őket és végre leesett. Azért nincsenek rajongók mert álcázták magukat! De hülye vagyok!
Majdnem homlokon csaptam magam.
-Rin,mintha megvilágosodtál volna. - szólalt meg Vöröske.
Grimaszolva felé fordítottam a fejem és abban a pillanatban nagyot dobbant a szívem. YoonGi engem fürkészett.
Közelebb hajolt,aminek következtében forró lehelete a fülemet simogadta és mgborzongtam. A nyakamon égnek álltak a pihék, s el kellet nyomnom a késztetést,hogy becsukjam a szemem. A közelsége miatt a parfümje is szinte körbe ölelt,azért is türtöztetnem kellet magam nehogy a nyakába fúrjam az arcom és mélyebben szippantsam magamba az illatát.
Miért büntet az ég!? Talán Azétt mert nemrég orbitálisan nagyot hazudtam? Csak nem! Vagy igen? A fenébe is!
-Csak nem rájöttél,hogy igazam van? - mély hangja simogadta a lelkem.
Az agyam szinte leállt és egy értelmes mondat sem tudná elhagyni a számat. És mind csak azért mert közelebb hajolt. Mi lesz késöbb?
Kinyitottam a szám ,de néma maradtam ,helyette kiszáradt és hatalmasat nyeltem,ami nem sokat segített.
A szívem eszeveszett tempót diktált s félő hallja mit tesz velem.
-Rin? - összerezzentem amiért hirtelen eltávolodott. A varázs megszünt a köd pedig lassan felszállt.
A fejem óvatosan megráztam hátha hamarabb kitisztul.
Ki kellene mennem a friss levegőre,most azonnal.
-Noona? - szólalt meg Jimin. Felálltam. - Ki kell mennem a mosdóba. - nyögtem ostobán.
Meg sem várva a választ megcéloztam a mellékhelyiséget.