Miután tisztázták neveiket,összepakoltak és elhagyták a kosárpályát.
Min Hee a nemrég áttélt érzelmi kavalkádon gondolkodott. Nem tudja mik voltak ezek s miért törtek felszínre. Sose érzett egy fiú iránt sem ilyen intenzív érzelmeket.
Bár még nem érdeklődött a másik nem iránt,de most kifejezetten azt érezte. Tudni akarta mit gondol a másik,sőt ha fokozni akarta,mindent tudni akart a másikról.
Ez voltaképp halálra rémísztette.
Olyan családban nött föl,ahol nem volt helye érzelmeknek. Szülei sose mondták ki mennyire szeretik sőt semmit nem mondtak neki.
Ő csak volt. Egyszer mikor kicsi volt megkérdezte az anyját miért olyan ridegek s azt mondta: - Az érzelmek fölöslegesek. Nincs idő az ilyenekre. Szóval Min Hee te se törődj az ilyen felesleges dolgokkal.
Utána Min Hee is rideg lett,akár a szülei. Egyszer sem sírt,semmi miatt. Akkor sem mikor elesett biciglizés közben,vagy meghalt a kedvenc állata. Akkor sem mikor...
Min Hee gondolatban megrázta a fejét,nem akart a múltra gondolni. Vagy arra a napra.
Inkább arra gondol,hogy most azt a vastag dobozt,amit kis korában csinált az agyában,-amikben az érzelmei vannak- hirtelen kinyitodott s elárasztotta az egész bennsőjét. Fogalma sincs mit csináljon velük.
De most nem akarta megfejteni,hanem a mellette komótosan sétáló rozsdavörös,baba arcú srácra pillantott.
Min Hee -nek fogalma sincs mi is zajlik a nyugodt álca mögött,merthogy Suga is kételyek közt örlődik.
Ő is vissza játszotta a nemrég történteket s meg kell,hogy állapítsa teljesen megőrült.
Így tiszta fejjel végiggondolva nem lett volna túl bölcs dolog megcsókolnia. De olyankor ki az aki gondolkodni akar,ha a vágy hatja,hogy megizlelje azokat a puhának látszo rózsaszin ajkakat.
Suga az egyik zsebébe csúsztatta a tenyerét,a másikkal megigazitotta a vállán táskája pántját.
Nem tudja mit is csináljon.
Csak némán sétálnak a tavaszi napon egy csöndes utcában.
Néha a lágy szellő meglibbenti Min Hee haját,s olyankor felé sodorja a sanponjának illatát,amitől elkábul.
Oldalra sandított,s megdöbbenve konstatálta mennyire gyönyörű a napfényeben. Hiába nézni,így sem jut előrébb.
Még azért ő is tudja,ilyenkor beszélgetniük kellene,de egyikük sem mond semmit.
Azért lázasan kutat egy rendes téma után,hátha hallhatja lágy hangjánt,de sajnos nincs semmi jó ötlete.
Min Hee -nek fogalma sincs merre is mennek ,csak megy,amerre a lába viszi. De azért megkérdezi,hátha a mellette sétáló van kitűzött úticélja.
-Most merre is megyünk? - sandított fel rá.
Suga megdöbbent egy pillanatra a váratlan hang miatt de gyorsan rendezte arcvonásait.
-A kedvenc helyünkre. - vágta rá s még el is mosolyodott hozzá.
Min Hee legszívesebben örökké elnézte volna azt a mosolyt. De tudja nem láthatja már sokáig.
-Értem. - bólintott,majd hirtelen szöget ütött a fejében a többesszám használata. - Várj,hogy érted: helyünkre? - állt meg hirtelen értetlen arcal.
Suga pár lépéssel előrébb megtorpant s hátra fordult.
-Oda a barátaimmal szoktam menni. Fantasztikus ételeket készít az Ajumma. - magyarázta.
A lány elmosolyodott,majd folytatta útját.
-Akkor gyakran mentek oda? - kérdezősködött. Maga sem értette mi ez a fenemód kiváncsisag,ami hirtelen eluralkodott a lányon.
Suga viszont élvezte a kerdezősködést,mivel nem neki kellet téma után kutatnia,ami miatt már zsongott a feje.
-Ha tudunk és van időnk,mindig oda megyünk.
Mielött be akartak fordulni a sarkon Suga megtorpant. Min Hee érdeklődve pislogott hátra a válla felett,vajon YoonGi Miért állt meg. De mielöt feltehette volna a kérdést,a srác feltette fekete maszkáját,így eltakarta érzéki ajkát,meg pisze orrát. Min Hee -t érdekelte miért vette fel,de nem akarta firtatni. Majd biztos elmondja ha akarja. Így hát mentek befordultak a sarkon s ki értek a csendes környezetből.
Itt Suga-nak résen kellet lennie a rajongók miatt.
Nem akarta sem a lányt,sem pedig magát veszélybe sodorni,illetve a cimlapok elején pózólni,mert nem figyelt oda eléggé.
Min Hee -t aggasztotta YoonGi fura viselkedése amióta beléptek a tömegbe.
Folyamatossan cigázik a szeme jobbra balra,a sapkáját még jobban a szemére húzta.
Meg akarta kérdezni,esetlek valami problémája lett,de nem merte.
Egyszer csak YoonGi végre megpillantotta a kajáldát.
Fittyenhányva arra,hogy nem szabadna,-meg a saját félelmére-megfogta a lány aprócska kezét és elkezdte maga után húzni.
-Héj, hová megyünk? - emelte fel egy picit a hangját. De YoonGi nem foglalkozott vele,csak a cél lebegett a szeme elött. Be akart végre jutni a biztonságos falak közé.
Min Hee nem értette mi ez a hirtelen sietség a srác részéről. Lehet már nagyon éhes,esetleg túl akar esni az ebéden,mert unja már a lány társaságát.
Erre aprócska nyilalást érzett a mellkasában. Nem akarta,hogy hamar véget érje. Nem akart elköszönni tőle.
Látszólag az sem érdekelte,mikor egy-egy ember felhördült,mert rá lépett a lábára,vagy neki mentek.
Csak ment valamerre.
Egyszer csak Min Hee -nek leesett,fogják a kezét.
Lenézett s elpirult mikor meglátta a hatalmas kezet,ami szinte elrejti az övét.
Milyen puha és meleg. - gondolta csodálkozva. Még sosem érzett ilyet. Egy fiú sem fogta még meg a kezét,de ez nagyon tetszett neki.
Hirtelen finom illatok csapták meg s felnézett.
Bennt állnak egy hangulatos kajáldában. De a lányt jobban lefoglalta az a tény,YoonGi még mindig fogja a kezét.
Idegenek úgy látják,most egy pár lépett be ide,pedig ha tudnák mennyire távol állnak az igazságtól.
Suga hatra sem nézve,ment a törzshelyük felé.
-Na hogy tetszik?- fordult meg hirtelen mikor elérte az úticélukat.
A lány ovazossan körbe kémlelt,majd utánna felelt.
-Tetszik. - mosolygott fel rá.
Suga meglepődve tapasztalta, mennyire félt a lány vélemenyéről. Elvégre a kedvenc helyéről jött a vélemény.
Elégedett volt,hogy tetszik neki. Hirtelen nem csak ezt szerette volna megmutatni,hanem az összes olyan helyet amit szetetett.
Mindketten helyet foglaltak majd a lány megnézte az étlapot. Közben Suga levette a maszkját,viszont a sapka rajta maradt.
Pár perc múlva egy idős asszony lépett oda hozzájuk.
-Nahát YoonGi fiam. De jó,hogy látlak. -csillant fel a szeme.
-Rég jártam itt Ajumma. - mosolygott kedvesen.
Az idős némi most vette észre a másikoldalon ülő zavart lányt ,s ravasz fény csillant szemeibe.
-Ki ez a gyönyörű lány Yoongi? Csak nem a barátnőd? - kérdezte felvont szemöldökkel,mire mindketten fülig pirultak.
Az asszonynak több sem kellet,meg is kapta a válaszát.
-Ugyan,Ajumma,hova gondol? - méltatlankodott a fiú.
-Nem.kell magyarázkodnod fiam. Öreg vagyok de nem.vak s látom hogy néztek egymásra. -kacsintott,mire Min Hee újra elpirult.
-De mi még csak most ismerkedtünk meg. - szólalt meg ő is.
-A szerelemhez nem kell sok idő kedveském. Elég egyetlen pillantás. - magyarázta. -De mit is jártatom a szám! Mit kértek? - vette elő kis noteszét.
-A szokásosat.
Min Hee nem tudott választani,így csak annyit mondott,lepje meg az Ajumma őt.
Miután felvette a rendelést,magára hagyta a fiatalokat.
Akik ez után csöndben a gondolataikban merültek.
Min Hee azon morfondírozott,vajon Ajumma tényleg igaza volt-e. Tényleg elég egyetlen pillantás a szerelemhez?
Suga viszont nem agyalt ezen,hanem megint a témákon gondolkodott,de nem kellet sokat agyalnia rajta mert meghozták az ételt.
Mindkettejük meglepetésére az éttelel együtt a beszélgetés is megjött.
Míg ettek, mindenféle téma szóba került,s így jobban megismerték egymást.
A komolyabb témák,-mint a család- már ebéd utánnra tartogatták.
Miután Suga kifizette az ételt,elhagyták a helyet és újra sétáltak, még Suga is visszatette a maszkját.
-Szóval mióta is vagy Soul-ban? - kérdezte
-Egy és fél hónapja. - mondta csöndesen. Min Hee nem szívesen beszél költözése oka miatt,de most elakarja mondani neki. Úgy érzi,YoonGi-nak tudnia kell.
-Szüleid is jöttek veled?
-Nem. -sóhajtott fel.
-Miért nem? - lett Nagyon érdeklődő. -Mert Összevesztem velük. - folytatta csöndesen,lehajtott fejjel.
-Összevesztetek? De min? - Suga nem tudta elképzelni miért haragudnak erre az elképesztő lányra. -Mert nem azt az utat választottam amit akartak. - mondta ki.
-Mit választottál?
-A zenét. - jelentette ki.
Végre valakinek elmondhatta s érezte,könnyebb lett a lelke.
Vállai előre estek,s csak a földet pásztázta.
Aztán azt vette észre YoonGi nem jön mellette,így kénytelen volt megállni.
Felnézett,YoonGi tényleg melátt,őt nézve.
-Mi az? - ráncolta a homlokát.
YoonGi áttszelte a hirtelen jött távolsagot,két tényre közé vette a lány puha arcát és mélyen a szemébe nézett.
-Azért mert te azt az utat járod amit te akarsz ,ne legyen büntudatod. A Szüleid majd elfogadják,amit választottál,te megtetted amit kellet,ő rajtuk van a sor. - elállt a lány lélegzete. Mennyire igaza van!
A felismeréstől,könnyek gyűltek a szemébe s némán folytak végig a lány arcán.
Suga megrökönyülve konstatálta Min Hee sir.
Így hát szorosan magához ölelte,a lány pedig kézségesen bújt hozzá.
Olyan pici és törékeny,de tökéletesen bele illik a karjaiba.
Nem érdekelte egyikőjüket sem,hogy a járda közepén ölelkeznek,csak egymás közelségére öszpontosítottak.
Mikor már Min Hee úgy ahogy megnyugodott eltávolodott YoonGi-től s szipogta törölte meg az arcát.
-Sajnálom amiért így kiborultam,csak senki sem mutatott rá erre. És ez engem letaglózott. - szipogta.
Suga elmorzsolta hüvelykujjávval az ujjabb könnyeket,és olyat tett amit nehezen fog megmagyarázni.
Az álla alá tolta a maszkját s puhán megcsókolta a lányt,belé folytva az ujabb magyarázkodást.
Min Hee szemei tányérmeretűre dülledtek a tett miatt.
Nem tudta mit csináljon,így az ösztöneire hagyatkozva cselekedett.
Visszacsókolt. Ami miatt Suga egy picit megdermedt,majd óvatosan ,-mit ha porcelánbol lenne- kényeztette tovább puha ajkait.
Min Hee egy sohajtás kíséretében széttnyitotta ajkait s Suga nyelve azonnal átcsusszant,mintegy táncra hivva a másikat.
Talán órákig szenvedélyesen csókoloztak. Majd a levegő hiány miatt Zihálva szakította meg Min Hee .
Nem mert YoonGi szemébe nézni,így mikor elváltak ajkaik,a lány pihegve furta kipirult arcát a fiú nyakába.
Mire ő kuncogva ölelt szorosan magához.
-Csak nem zavarban vagy? - kuncogta édesen.
-Te nem? - kérdezte tompa hangon. Esze ágában sem volt eltávolodni tőle.
-Nem. -hazudta Suga. Tulajdonképpen nagyon is Zavarba volt,de nem valhatta be,elvégre férfiből van!
-Most mi lesz? - még is csak egy picit feljebb emelte a fejét a lány.
Suga pedig lenézett egyenesen a gyönyörű sötétkék csillogó szemeibe. Ebben a pillanatban csak egyre tudott gondolni. Mindennél jobban akarta a lányt. Azt szeretné,ha mindig foglalná a kezét,érezhetné az illatát,láthatná a mosolyát, ölelhetné örökké.Elállt a lélegzete a felismeréstől,Ajumma-nak igaza volt. Suga szerelmes ebbe a lányba.
Mielött végig gonolhatta volna mit mond a szavak már el is hagyták a száját.
-Lennél a barátnőm? - Min Hee nem értette pontosan. Most tényleg megkérdezte ,amit hallot? De akkor ezek szerint YoonGi szerette s ahogy így végig gondolta a.lány is érzett valamit iránta. Azt még nem tudja mit de határozottan pozitív érzelmek azok.
-Igen. - bukott ki a lányból. Suga erre elmosolyodott s újra megcsókolta.
Tudom tudom xD olyan mintha félbehagyotam volna xD lehet tényleg ez történt xD most nem tudom legyen még egy része? Vagy az már túlzás lenne? Kérlek vélményezetek vagy valami jelet adjatok milyen lett ><
Tudom azt is ,hogy olyan lett mintha összecsaptam volna ami igaz is,mivel amiben írom a ficiket elérte a betűhatárt s varialnom kellet xD eredetileg nem ez lett volna a vége hanem még egy részt akartam volna >< csak este volt már én meg nem tudtam gondolkodni így rossz vége lett. Bocsiiii
![](https://img.wattpad.com/cover/79079945-288-k102884.jpg)
YOU ARE READING
Csak Rád Vártam!
Fanfiction"Egy lány aki az apjával és az ikertesójával lakik egy hatalmas házban. Egyik nap az apja bejelenti valakik náluk fognak lakni. Az eddigi békésnek mondható napjaik felburultak s teljes a káosz. Ráadásul olyan dolgot kell megcsinálnia ami nem csak az...