Csak Rád Vártam!

Rövid Fanfic ~Suga 3~

Min Hee agyáig még csak most jutott el teljesen a kérdés,így megszakítva a csókot,hátra lépett,a ledöbbent,kipirosodott YoonGi-tól.
-Valami baj van? - kérdezte pihegve . Baj? Nagy a baj?,gondolta kétségbeesetten a lány.
-Gyere - ragadta meg a még mindig értetlen srácot s húzta egy sokkal nyugodtabb helyre.
Suga csak pislogott,és nem tudta követni az eseményeket. Fogalma sincs,min akadhatott ki ennyire a lány, de csendben követte.
Miután a lány úgy gondolta,talált egy nyugodt helyet,elengedte a kezét,megpördült tengelye körül s vádlón meredt rá.
-Te - bökött felé. -Mit is kérdeztél? Suga nem tudja,most ki akadjon, ledöbbenjen,esetleg megsértődjön,vagy ez mind egyszerre.
Aztán inkább csak összeráncolta a homlokát és elhúzta a száját.
-Most fogalmad sincs mire is mondtál igent? - Min Hee lesütötte kék szemeit s elpirult.
Most mit mondjon? Elvesztette az eszét attól a csóktól. Azt se tudta volna megmondani,hogy hivják!
-A te hibád! - förmedt hirtelen rá.
-Miért is? - fonta össze karját a mellkasa elött.
-Mert....mert..- halkult el a hangja,majd pirulva lehajtotta a fejét.
Suga-nak egy durcás kislány jutott eszébe,akitől elvették a nyalókáját.
Legszivesebben felnevetett volna s agyon ölelgeti a lányt.
Egy percre megijedt saját gondolatai miatt. Hogy tud ilyenekre gondolni,mikor zavarba jön ha egy lány átlépi a konfortzónáját. Most meg csak úgy megcsókolt egy lányt ,plusz ennek a tetejében megkérte legyen a barátnője. Mi a fene lett vele!
-Mert teljesen összezavarsz!!-emelte fel a hangját s túrt bele az Így kócossá lett hajába. Várjunk mit mondott?
Suga nagyokat pislogva nézte, jól halotta-e amit mondott.
-Szóval ha jól hallottam,már pedig tudomásom szerint kiváló hallásom van, azt mondtad elvesztetted a fejed - magára mutatott- miattam. - elvigyorodott- Azta! Ilyet sem mondott még nekem senki. - csettintett egyet.
Min Hee teljesen elpirult és a tenyerébe temette az arcát.
-Nem is ezt mondtam. Azt mondtam összezavartál.
-Részlet kérdés. - leggyintette le a lányt.
Ő bosszusan fujtatott.
-Különben is igent mondtál. - hajolt közelebb hozzá s elkomolyodott.
-Mire is? - pislogott a lány.
-Arra,hogy a barátnőm legyél.
Min Hee elfehéredett és hátra lépett. -De ma találkoztunk elöször!? Miért akarod,hogy a baratnőd legyek? - értetlenkedett. -Csak nem..- gyanakvóan összehúzta a szemeit- Csak nem valami rosszban sántikálsz?
Suga egy percre elgondolkodott,majd komoly képpel kijelentette.
-Lebuktam,most akartalak elvinni egy eldugott helyre és otthagytani,majd nagyon rossz dolgokat csinálni.
Min Hee arcábol kifutott az összes vér,szája tátva maradt és önkéntelenül hátra lépett.
-Mi...micsoda? Te?..- semmi épkézláb gondolata sem volt,annyira megijedt. El sem hiszi,hogy ez a kedves,aranyos srác gonosz lenne. Bár a híreket hallva,mostanában sok ilyen embert kaptak el.
Suga a lány arcát látva megbánta amit mondott. De nem érti miért hitte el,mikor tudhatná,ő nem ilyen.
-Csak vicceltem- vigyorodott el.
Min Hee -t elöször a megkönnyebbülés fogta el,majd jött a harag,hitetlenkedés,újabb harag.
Keskeny vinallá préselte ajkait,szemeiben színtiszta düh csillogott.
Suga soha nem látott nála gyönyörűbb nőt ,ebben a pillanatban. Ahogy szemei csillognak a feltörekvő düh miatt. Apró kezeit ökölbe szoritotta,arca kipirult. Olyan volt mint egy tündér,nagyon dühös tündér,vagy esetleg egy kislány.
Nem tudott dönteni,de most nem ezen kellene vacilálnia,hanem lehüteni ezt az apró kitörni készülő vulkánt.
Suga érezte ,egyre jobban kezd kötődni hozzá,pedig nem kellene.
-Hogy lehetsz ilyen...- elcsuklott Min Hee hangja. -Tudod mennyire megijedtem? - ütötte vállon.
-Na,héj,ez fájt!- kapott a fájó karjához.
-Puhány vagy. -morogta.
-Te meg ilyendős- vágott vissza amaz.
Min Hee elfordult tőle,állát felszegte,kezeit kereszte fonta a mellkasa elött.
-Most ugye tudod,hogy olyan vagy mint egy durcás kisgyerek.
-Én? Mikor te játszadozol? - nézett rá felháborodottan.
Suga legsziveseben megcsókolta volna,de nem hiszi,hogy a legjobb ötlet lenne.
-Mond csak hány éves is vagy? Tizenöt? - Min Hee-t megint több érzelem lepte el s ez megint meglepte. De kezdi megszokni,hogy YoonGi mellett csak úgy jönnek az érzelmek.
-Cöh ! Max te nézel ki annyinak. -replikázta.
-Köszi- vigyorodott el a srác. -Most tényleg hány éves vagy?
-Huszonkettő. - vallotta be kelletlenül. -Te?- nézett rá a szeme sarkábol.
-Huszonhárom. - Min Hee álla újra az asztfaltot surolta.
-Tényleg? Nem viccelsz?
-Tényleg. De mi ezen a meglepő. - vakarta a tarkóját YoonGi.
-Nem néztél tükörbe?
-De minden nap. - bólintott-Miért?
-Olyan az arcod mint egy babáé,ami megjegyzem nagyon aranyos. Kisgyerek pofikád van. - vigyorgott rá a lány.
-Szóval aranyos vagyok? - kérdezett vissza pimasz mosollyal.
-Persze hogy a lényeg maradt meg. -forgadta a szemét Min Hee.
-Szóval?
-Igen az vagy. - csattant fel pironkodva a lány. Nem tudod ellenállni YoonGi szemeinek. Mai nap már sokadjára járatta le magát miatta. Úgy tudja hipnotizáni,ahogy senki más, persze a srác erről nem is tud.
Suga felnevetett,a lány pedig ebbe beleborzongott.
Még senkit nem hallot,aki ennyire pöszén beszélne s akinek,ilyen mély rekettes hangja lenne.
Akárhányszor megszólal,ő úgy olvad mint a csoki,egy meleg napom.
Min Hee -nek erre a gondolatra eszébe jutott egy becenév.
-Cukor! - mondta ki hangosan.
Suga homlokráncolva várt ,hogy a lány kifejtse eme kijelentését.
-Olyan vagy mint egy cukor. - folytatta amaz.
-Cukor? - kérdezett vissza. Suga már végképp nem tudja követni a lányt.
-Igen. Olyan vagy mikor mosolyogsz,vagy nevetsz. Az emberek biztos mindig elolvadnak ha meglátják.
-Ahogy te is? - Nem tudta megállni,kötöszködés nélkül. Imádta látni ahogy Min Hee elpirul.
-Honnan veszed,hogy én is ebbe tartozom? - húzta fel az egyik szemöldökét a lány.
-Mert látom. - hajolt közelebb egy picit. A várt hatás nem maradt el,Min Hee pipacspiros lett. Suga pedig dejav-ul elvigyorodott.
-Ahha,tényleg nem. - gúnyolodott.
-Haggyál. - lépett hátra. -Inkább menjünk valmerre vagy csinájunk valamit. -javasolta még mindig pironkodva.
Suga nem tudta megállni kuncogás nélkül.
-Oké,üljünk le és ismerjük meg jobban egymást. -ajánlotta,így Suga elindult vissza a kedvenc helye felé. A maszkot visszacsúsztatta a szája elé. El is feljtette visszarakni. Reméli senki nem ismerte fel.
Csöndesen lépkedtek egymás mellett,csak az emberek zaja hallatszott meg a szél susogása.
Suga csodákozott,társai nem keresték. De nem is zavarta, nem akar ettől a lánytol megválni,önszántából nem,de ha az angyalka haza szeretne menni, akkor elkiséri s utána megy vissza a dormba. Suga reméli ez nem mostanság lesz.
-Cukor angolul sugar-t jelent. - gondolkodott a lány hangosan. -Szóval Sugar...hm...de olyan furán hangzik- tette a mutatóujját az állára.
-Elmondjak egy titkot? - ment be a kosárpályára a fiú ,ugyanis időközben visszaértek a kiindulási ponthoz.
-A becenevem: Suga- huppant le padra,táskáját a lába mellé tette, egyik könyökével a támlára támaszkodott,úgy nézett fel a lányra.
-Miért nem mondtad?! - háborodott fel a lány. Majd elismerően bólintott eggyet. - Sokkal jobban hangzik mint amit én találtam ki. - Az ajkába harapott,amitől Suga hatalmas késztetést érzett,hogy megcsókolja.
-Én is hivhatlak igy? - kérdezte szégyenlősen a lány.
Suga elöször fel sem fogta,hogy megszólalt,mert még mindig a lány puha ajkait nézte s felidézte az első csókja izét.
-Nem. A te szádbol csak a saját nevemet szeretném hallani. - mondta. A lánynak ez nagyon rosszul esett. Úgy látszik,őt nem tartsa a barátjának ha nem engedi meg. De akkor miért akarja,hogy a barátnője legyen?
-Azért nem akarom,mert másoknak a művésznevemen mutatkozok be,csak a különleges emberek tudják a valódi nevem. A legjobb barátaim,meg most már te. -magyarázta YoonGi a lány fájdalamas,csalódott arca láttán. Nem szeretné látni azt a szomorú arcot többé.
-Hány legjobb barátod van?
-Hat.
-Azta! - képedt el a lány. Neki egy barátja sincs.
De szerencsés YoonGi , amiért ennyi emberre számithat.
-Holnap bemutatlak nekik.
-Micsoda? - egyik döbbenetből megy átt a másikba. Az elmült percegbe három sokkot is áttélt egymás után.
-Jó móka lesz meglásd. - mosolygott rá.
-De...de miért? És ha nem leszek nekik szimpatikus? Ha utálatosak lesznek?!- esett pánikba a lány.
Nem is tudja hogy viselkedjen velük.
Fel-alá kezdett járkálni,közben mindkét kezével a hajába túrt.
-Nyugi nem lesz semmi baj. A srácok jó fejek,azonnal meg fognak szeretni,meg te is őket. -próbálta nyugtatgatni,de szemlátomast nem értek el hozzá a szavai.
Magába motyogott s olyan arcot vágott,mintha a világvége jönne.
-Min Hee! - vakkantotta. Erre a lány megtorpant s hatalmas szemekkel pislogott rá.
-Kimontad a nevem?! - Suga furán várta a folytatást de nem jött.
-Igen,és?- most már végképp nem tudja követni a lányt.
-Csak most hallom elöször tőled a nevem. - mosolygott rá.
-Ha már itt tartunk,te sem mondtad még ki az enyémet. - jegyezte meg.
-De.
-Mikor?
Min Hee elvigyorodott. -Most mondtam. YoonGi. - az említett felnevetett.
-Nem vagy semmi te lány.
-Nem ujdonság. -huppant le mellé.
-Akkor beszélgessünk. - nézett rá a lányra.
És beszéltek is. Minden szóba került,a család, barátok,iskola,csak egy valamit hallgatott el az egyikük.
Suga nem mondott egy szót sem az idolságrol,hogy ő egy híres banda tagja.
Ő most egy átlagos srác,aki szeret kosarazni, rappelni, dalt irni és lustálkodni. Azt szetené,ha Min Hee ebbe az átlagos srácba szeressen bele s ne a idolba. Csak most az egyszer szeretné ha nem az idolt látná benne valaki,hanem az egyszerű srácot. Reméli nem lesz ebből nagy baj,ha résen lesz akor talán nem.
Min Hee azon kapta magát,hogy egyre jobban élvezi YoonGi-val való beszélgetést. Nem sűrűn nevetett még ennyit egy emberrel sem,mint most. Szinte mindent elmesélt a fiunak,tudja milyenek a szülei,hogy egy barátja sem volt,az ideköltözést s az ezutáni nehéz beilleszkedést.
-Szóval nem is láttad még Szöul nevezetességeit? Semmit? Egyáltalán voltál a városban? - kérdezte hitetlenkedve YoonGi.
-Mondtam ,hogy nem. Időm sem volt,mert mikor ide jöttem azonnal keresnem kellet egy állást,hogy tudjak valahol lakni. -megrántotta a vállát. -Utánna meg el is felejtettem körbenézni. Most van az első olyan napom amikor lazitani tudok.
Suga ezt nagyon is megérti. Tudja milyen a kemény munka s az utánna való kivételes szünet amit kapnak. Minden ilyen egy áldás.
-Nagyon is megértékek. - motyogta.
-Te is állandoan dolgozol? -Suga megdermedt, nem tudja mit mondjon most. Ha tovább viszi a fonalat, még rákérdez a munkájára. Bár ahogy mostmár ki ismerte a lányt, ha nincs rákerdezve ő nem is beszél róla. Mivel ő sem kérdezte meg hol dolgozik a lány,így szerinte, Nem kérdezi meg.

-Igen. -mondta végül s az égre nézett. A nap lemenő sugarai narancsfénybe ragyogtak.

-Ideje lenne menni. - állt fel hirtelen. - Későre jár. - tette hozzá .

Min Hee csalódottan tápászkodot fel s vette a vállára a motyoját.

-Remek nap volt. - Suga majdnem leejtette a táskáját,mikor meglátta a lány ragyogó mosolyát meg a csillogó szemeit. - Köszönöm szépen . Remélem még a közeljövőben összefutunk. - folytatta a lány ,Majd odalépett hozzá s áttölelte a nyakát. -Még egyszer köszönöm YoonGi. Sose éreztem magam ilyen jól. Szerencsés barátaid vannak,amiért ott vagy nekik. - suttogta,eltávolodott tőle. s arcon csókolta egy újabb meglepetést adva az Így is elképedt fiunak.
Suga csak bámulta az immár elpirult lányt. Csupa Csupa meglepetést tud okozni neki, és ezt egyáltalán nem bánja. Sőt,nagyon is élvezi.
Megvillnatotta Min Hee kedvenc mosolyát. -Haza kisérhetlek? - Min Hee mégjobban elpirult s mivel nem tudott megszólalni,ezért csak bólintott még mindig lehajtott fejjel.
Suga megfogta a kezét,felvette a maszkját. addig nem engedte el az apró kezet,míg a lány házáig nem értek.
-Szerintem is remek nap volt . Mivel holnap szándékomban áll bemutatni téged a barátaimnak ezért holnap találkozunk. - tűrt egy rakoncátlan tincset a lány füle mögé.
-Megadod a számod? - kérdezte hirtelen Suga.
-Miért is? -pislogott nagyokat Min Hee.
-Hát,hogy megmondjam mikor találkozzunk. - nyujtotta a lánynak a telefont . Ő remegő kézzel vette el s írta be a számot . Nem sokan kérték el a számát s ez Most neki nagy pillanat,ahogy az a csók is volt.
YoonGi megcsörgette a lányt. -Így már az én számon is megvan. - vigyorgott rá.
Suga adott egy puha csókot a lány ajkaira búcsúzás képpen.
-Holnap reggel hivlak,a találkozó miatt. - hátrébb lépett. - Csodálatos randi volt. -Kacsintott majd otthagyta a megszeppent lányt.
-Mi...micsoda? Randi volt? Dehát! - nem tudott magyarázkodni mert mát YoonGI távolodó alakját látta.
Vigyorogva lépett be a rideg lakásba s már nagyon várta a holnapot.