Miután becsukodott mögöttük az ajtó,egyedül maradtam a kételyeimmel. Öszintén még magam sem tudom miért viselkedek így,mikor semmi okom megkérdőjelezni mit csinálnak. Főleg így,hogy két napja ismerem őket. De valamiért nagyon nem tetszett,hogy a pincét csajjal beszéltek.
Lerogytam a parkettára és hanyatt dőltem,széttárt karokkal.
Addig nem kellene haza mennem míg rá nem jövök a viselkedésemre.
De sajnos ezt az eszmefutatotásom is megzavarta a telefon eszeveszett csőrgése.
Egy hatalmas sóhajjal néztem meg merre van a táskám.
Ami a fejemfeletti sarokban volt,Így hasra fordulva oda csúsztam-mivel semmi kedvem nem volt felállni.
Kihalásztam a táskámbol és megnéztem ki hív.
Összerezzentem a név láttán.
Mit kapok most tőle!
Félve fogadtam a hívást mindenre felkészűlve,de drága barátosném most is felülmúlta önmagát.
-Hallo?
-Halló? Mit hallozol itt te liba? Hol a frászkarikában vagy? - kiáltott bele Min Ah. Grimaszolva tartottam el a fülemtől a készüléket de így is tőkéltesen lehet hallani a hangját.
Azon gondolkodom most ha leteszem,meg-e fog haraguni. A hangja alapján úgy hiszem utánna nem állna velem szóba. Így inkább elvetem az ötletet,hisz ő az egyetlen barátnőm aki elvisel úgy ahogy vagyok. Ezt pedig kincsként kell őriznem.
-Hallod mit mondok?
-Igen. Sajnálom amiért nem szóltam mire készülök- fordultam a hátamra. Azt a kezemet ami szabad azt a homlokomra tettem.
-Milyen nyomós okos volt erre? Tudod miket kellet áttélnem? Ha? Egy szóval horrort.
-Megengedet,hogy védekezzek,vagy folytatod tovább az alaptalan vádaskodást. - szóltam rá erélyessen. Néha fel kell emelnem rá a hangom,különben a végtelenségig beszélne, panaszkodna, szidna -mint ebben az esetben-.
-Chö,védd magad.- morogta. Megforgadtam a szemeim. Ezt nem szívleli de csak így lehet leállítani.
-Összevesztem apámmal. - fogalaltam két szóba a mai napot. Még nem merem elmondani neki kik laknak velem. Tuti kinyirna,vagy ideköltözne. Simán kinézem belőle.
-Hopp. Az szar. Most a táncteremben vagy igaz?
-Igen. - oda kell figyelnem mit mondok, nem szabad kimondamom a fiuk szót.
- Ugyan az a lemez?
-Igen. - csönd.
-Suli után áttmegyek. Most le kell tennem,kezdődik az óra,tudod? Persze nem is tudhatod mivel a kisasszony nincs is itt.- csak úgy csöpögött a gúnyban. Teljesen kirázott a hideg. Ebből vérfürdő lesz,úgy hallom.
-Mi...de.- még ellenkezni sem tudtam már le is tette. Fene,mi lesz ott,a srácok otthon vannak. Gyorsan haza kell mennem.
Felpattantam, megmarkoltam a táskám,a telot a zsebembe süllyezttem és kirohantam.
Le a lépcsőn,ki az ajtón és meg sem álltam hazáig.
Már alig kaptam legevőt, folyt rólam az izzadság de rekodr idő alatt haza értem. De a rekordom megdöntése miatt hívhatják a papot.
Zihálva léptem be, bújtam ki a cipőmből és dobtam le a táskát. Belljebb lépve nevetés ütötte meg a fülem ami a nappaliból jött,így befordultam arra.
A társaágot a meg is találtam tv-t nézve. Azonnal felém kapták a tekintetüket s az elöbbi vidám arcuk azonnal eltünt, helyette kérdön figyelték ahogy próbáltam összeszedni magam sikertelenűl persze.
Lerogytam V mellé a kanapéra és hátra döntöttem a fejem.
-Miért futottál noona? - törte meg a csendet a mellettem ülő.
-Mert....na-hagy...bajh....vahn...- ziháltam még mindig.
Vettem egy mély levegőt,bennt tarottam majd lassan kifújtam. Ezt még egyszer megcsináltam.
-Milyen nagy baj? Jól vagy? - ugrott elém J-Hope. Elém térdelt és figyelmesen végig nézett rajtam sérülést keresve vagy bármi mást.
-Eljön a barátnőm. - mondtam. A srácok álla a földig esett.
-Ez miért lenne nagy baj? - ráncolta a homlokát Suga Majd tanácstalanul a többiekre nézett,akik úgy szintén nem értették.
-Azért mert Min Ah nem tudja,hogy itt vagytok. Viszont ha megtudja mindennek vége,Na meg nekem is Végem lesz. -beletúrtam a hajamba- Jézusom meg fog fújtani vagy álmomban végez velem. - egyre jobban bepánikoltam.
-Annyira csak nem.lehet szörnyű,hisz a barátnőd nem? - tette a térdemre hatalmas tenyerét Hopi. Az érintése nyomán nyugalom szállt meg,ami roppant furcsa.
Egy érintésével elintézte a pánikomat. Elötte Suga most meg Ő. Kik ezek a srácok? Valami nem e világiak?
-Nem lesz baj,megoldjuk. Idolok vagyunk. - vigyorgott Jin.
-Bár így lenne Jin,de ki kell,hogy ábrándítsalak,Min Ah nem lesz Könnyű eset. - ingadtam a fejem.
-Akkor hogy letettek barátnők? - kérdezte Jimin.
-Nem tudom. Valahogy azok lettünk. - rántottam meg a vállam.
-Nem tudod?
-Valahogy azok letettek? - mondták vissza.
-Most mi van? Tényleg fogalmam sincs hogy történt. Aztán lehet azért mert tetszett neki a bátyám és általam akart közelebb kerülni hozzá. - tettem a mutatóujjamat az államra és gondolkodtam el.
-Nem vagytok semmik.
-Hát tényleg nem. - értett egyett Nam Joon-nal Kookie.
Csak rájuk vigyorogtam.
-Mikor jön? - ilyedten forultam az óra felé.
-Még van negyvenöt percünk,mire ide ér. - sohajtottam,majd hozzá tettem. - Min Ah geddon.
-Most arról beszéljünk mi volt az elöbbi alakitásod. Remélem csak gyakoroltad a szinészkedést. Ami elég jól ment. Hihetően adtad elő a sértődöttet. - állt fel és kért számon Suga.
Ezt akartam elkerűlni. Most mi legyen,nyiltan rá kérdezett. De ha már adott egy kibúvót kapok az alkalmon.
-Jó voltam. - vigyorogtam rá. - Gondolkodtam rajta megcélzom a színészi pályát is. Alkalmas lennék rá? - kérdeztem ártatlanul. Fután méregettek de nem pörögtek a témán tovább.
-Kiváló színész lesz belőled noona. -dicsért meg V.
Ettől rossz érzésem lett,hazudtam nekik. V pedig őszintén megdicsért.
Mosolyt erőltettem az arcomra. - Köszi V.
-Milyen a barátnőd? -Váltott témát Rap Mon. Megkönnyebbülten fújtam ki a levegőt.
-Ha olyan mint te könnyű dolgunk lesz.
-Tökéletes ellentétem. - mondtam.
-Micsoda? -képettek el.
-Míg az én életem a tánc az övé rajz. Utál táncolni s nem is akar megtanulni. Én meg rajzolni nem tudok,de nem is akarok.
-Nem szeret táncolni? - háborodott fel Jimin.
-Már is ellenszenves. -morogta J-Hope.
-Ne utált ez miatt.- húztam össze a szemeim s néztem le rá,mert még mindig elöttem guggolt s fogta a térdem. Eddig észre sem vettem,hogy ott maradt a tenyere.
Óvatosan végig néztem.rajtuk és szemlátomást senkit nem zavar Hopi ott felejtett keze,illetve egy valakit igen. Vöröske bosszusan fixirozza a térdem,azóta meg sem szólalt.
Már piszkálni akartam ez miatt mikor kivágodott az ajtó s belépett az ellentétem. Megérkezett Min Ah geddon. Ég veled világ! Olyan sok mindenről fogok lemaradni.Hát sziasztok!
Ideje lenne valamit irní a vègère,hisz már tizenkèt fejezetet kitettem :'D
Köszönöm az eddigi megtekintèst ès a vote-okat. Nagyon hálas vagyok èrtük.
Örülnèk neki ha a vègèn megirnátok a vèlemènyteket, vagy mit gondoltok az eddigi esemènyekről ^^
A másik töriről nem feletkeztem ám meg,csak mèg nem tudtam megfelelô hosszúságura irni igy jegelem xD :D
Köszönöm ha elolvastad :* :D
![](https://img.wattpad.com/cover/79079945-288-k102884.jpg)
YOU ARE READING
Csak Rád Vártam!
Fanfiction"Egy lány aki az apjával és az ikertesójával lakik egy hatalmas házban. Egyik nap az apja bejelenti valakik náluk fognak lakni. Az eddigi békésnek mondható napjaik felburultak s teljes a káosz. Ráadásul olyan dolgot kell megcsinálnia ami nem csak az...