Csokiminyon!
Az előző bejegyzèsemhez egy hozzászólás sem jött ezèrt kicsit megtörtem,mert akkor ez azt jelenti elvesztettem az olvasóimat ><
Ez csakis az èn hibám lehet mert nem hoztam sűrűn rèszt ès gondolom beleuntatok,az állandó lesegetèsbe ><DE!
Ilyet mèg nem csináltam ès őszintèn egy kicsit bosszantónak találtam,de most kipróbálom xD
Hoztam egy pici rèszletet a fejezetből,ami pár nap múlva elkèszűl. :'D
Remèlem felkelti annyira az èrdeklődèseteket,hogy várni fogjátok az utolsó elötti fejezetet :'D"-Rin,az elöbb kiborultál. - lèpett közlebb YoonGi - Hallod,ki-bo-rul-tál. - nèzett mèlyen a szemembe.
-Az semmisèg volt. - határozott akartam lenni,de csak suttogás lett belőlle.
Valaki felhorkantott. - Ne hazudj nekünk Rin. - szólalt meg Jin is.
Semmit mondó tekintetemet vègig zongoráztam rajtuk,majd megállapodtam YoonGi sötèt szemein,amik kèrlelőek voltak.
-Nem mondthatom el.- suttogtam vègül. -Kèrlek èrtsètek meg. - nèztem mèg mindig rá könyörgően. Neki meg kell èrtenie,hisz többet tud az apámmal való kapcsolatomról mint a többiek.
Lehet megláthatott valamit mert kisvártatva bólintott egy aprót.
Hatalmas megkönnyebülès lett tajtam urrá. Mintha egy aprócska súj lekerült volna a vállamirol. "Ennyi lenne xD
Amugy nagyon vacilálok,ugyanis nem tudom eldönteni milyen vège legyen. Van szomorú ès boldog vèg de mindettő csattanóval vègződne xD
Mert lehet lesz második èvad. :'D de nem biztos xD
YOU ARE READING
Csak Rád Vártam!
Fanfiction"Egy lány aki az apjával és az ikertesójával lakik egy hatalmas házban. Egyik nap az apja bejelenti valakik náluk fognak lakni. Az eddigi békésnek mondható napjaik felburultak s teljes a káosz. Ráadásul olyan dolgot kell megcsinálnia ami nem csak az...