Félek tőled, Hood |cth|

Prológus

Mikor, csak nemes egyszerűséggel lepasszol anyád, a barátnője fiához, aki mellesleg 19 éves te meg 16. Majd attól a naptól kezdve fenekestül felfordul az életed. Na az felbecsülhetettlen.
De ne szaladjunk ennyire előre...
Kezdjük az elején.

Hétfő reggel -akárcsak a hétköznapok bármelyikén- alig lehettett kihámozni az ágyból.
A hideg külvilágba, a legborzasztóbb felkelni.
De mikor már anyu harmadszorra tessékelt ki engem a pihe-puha ágyikomból, végre kikászálodtam belőle.
Felvettem a nagynehezen előkotorászott ruhám, a táskámba bele dobámltam a könyveim.
Aztán a konyhát vettem célba.
-Reggelt-mormoltam még kómásan és neki álltam szürcsölni a kakaómat.

Addig is, néhány tudni való rólam:
Kelly  Rose a becses nevem,  16 éves vagyok és Ontairóban élek a családommal. Viccelek, csak anyával, a bátyjám 13 éves koromban lelépett tőlünk, amit megértek. Apám..apámat meg nem is ismerem. Családi idil...
A sulimat utálom, de ki nem?  Alicével  legjobb barátnők vagyunk, vagy már testvérek. Ovi óta ismerjük egymást. Ő az egyetlen akire mindig számithatok, tényleg örülök, hogy ismerhetem.
Barátom még soha az életbe nem volt :D de szerintem a fiúk szemébe egy krumpli vagyok, szóval nem is lesz.
10. osztályt próbálom kijárni 4,5 ös átlaggal.
Érzékeny vagyok, nagyon. Például, ha valaki elkezd velem kiabálni eltudom magam bőgni, simán. Viszont én, elég hamar felkapom a vizet szóval akkor meg én kiabálok, és én vagyok flegma mindenkivel. Ezellen nem tudok mit tenni. Sajnos.
Nem tudom még mit kéne momdanom de..

Elfog késni..
Felkaptam a kabátom és a bakancsom majd kisiettem az utcára, és sietősen a sulim felé vettem az irányt.

Matthy -melletem ül a roppant érdekes matematika óran-  szokásosan a baromságaival fárasztotta az agyam miközben próbáltam megérteni a matekot.. Hah.. Ez vicces volt. Én meg a matek..ezt inkább hagyjuk.

Miután végig kínlódtam mind a 8 órám megbeszéltük Alicével hogy elmegyünk valahova. Már pont ránk férne egy kis csajos délután, vagy inkább csak beülni a mekibe. Úgy is mindig éhesek vagyunk..
De ezek a tervek hamar szétfoszlódtak.
Megcsörrent a telefonom.
-Szia anya, mond.
-Kicsim, haza tudnál jönni? Elég sürgős lenne.-mondta hadarva
-Baj van?
-Csak gyere haza, beszélnünk kell.
-Ahh, jo. Indulok.-nyomtam ki.
Már megint csináltam valamit..biztos.
Elköszöntem egy öleléssel a legjobb barátnőmtől, majd az ujjabb uticél az otthonom volt.

-Megjöttem-értem be a házba 15 perc múlva. És majdnem pofára estem két nagy bőröndben.
-Kelly szivem, gyere, ülj le-szólt a nappaliból.
-Mi történt?-ültem le a kanapé karfájára.
-Szivecském, ugye tudod hogy nagyon szeretlek téged?-mi történt most? Soha nem szokott ilyeneket mondani
-Anyu, nyögd már ki!-sürgettem
-Egy kis időre lenne szükségem..
-Azért vannak a bőröndök az ajtóban? Itt hagysz anya?-álltam fel ingerülten.-Elmész?
-Megse várod mit akarok mondani!
-Jó, akkor gyerünk, mond!
-Azokba a bőröndökbe a te cuccaid vannak, tudod Joy a bartánőmnek van egy fia, hozzá fogsz költözni egy időre-mosolygott fájdalmasan
-Mivan? ANYA TE MIT BESZÉLSZ ITT??
-Calumhoz fogsz költözni.
-ITT HAGYSZ! ÉS MÉG AZT AKAROD HOGY EGY IDEGEN FIÚVAL LAKJAK? TELJESEN ELMENT AZ ESZED? ÉS HA BÁRMIT CSINÁL VELEM?-kiabáltam össze vissza.
Milyen anya az ilyen? Itt hagy, vagyis..elküld? Vagy mivan? Semmit sem értek.
-Nyugodj meg, rendes fiú, de szálj be a kocsiba, indulunk.
-MOST?
-Holnap hajnalban indul a gépem, így most elviszlek hozzá.
-És azt esetleg megtudhatnám hova mész?
-Németországba.-hát ez csodálatos

Ezután már megse szólaltam. Nem volt mit mondanom, mindenesetre csalódtam az anyámba. Képes itt hagyni, és egy idegennel az mellé. Hát ki csinál ilyet?
Úgy fél óra múlva megérkeztünk egy hatalmas házhoz.
Anya kitette az ajtó elé a táskákat, és már menni is készült.
-Hé,-szóltam utána- te ne nevezd magad az anyámnak, soha többet.-néztem rá szánalommal, és olyan csalodotságot éreztem, mint szerintem még soha. Majd miután elhajtott a kocsi, becsengettem.

-Hello-mosolygott rám hófehér fogakkal egy baromi magas barna bőrű, vágott szemű fiú. Na ne..
Ugye nem ő Calum?
Nem lehet valaki ilyen khm..-Te vagy Kelly?
-Öhm, i-igen. Én.
-Calum vagyok-fogta meg a böröndöket és bevitte a házba.-gyere be!
Oké...én ezt nem akarom.

Miután körbe jártuk az egész házat, mindent megmutogatott, végre feltettem egy kérdést.
-És én hol fogok aludni?-néztem fel rá
-Velem, a szobámba-mosolyog perverzen.
-Mii??-tágultak ki a szemeim.-NEM fogok veled aludni. Ezt el is felejtheted! Hogy képzeled te ezt?-akadtam ki ismét.. "Anyám" kikészitette az idegeim..
-Óó, dehogy nem, velem fogsz, nincs választásod! De azthiszem elkéne mondanom néhány szabályt, amit nem árt jól a fejedbe vésned. És nem árt betartani őket, mert ha megszeged, megleszel büntetve.
Leesett állal halgatom végig a srácot itt elöttem.
-Az első szabály....

OMFG
Első rész meg minden izgulok, hogy mi lesz a reakciótok🤗😂
Remélem tetszik, meg ilyesmi.
Love you all💞