Félek tőled, Hood |cth|

37.

-De biztos elkell menned? -álltam az ajtóban sírva, Alice mellett.
Este 10 óra van, Luke és Calum most indulnak el, innen nagyon messze.

-Baba.-lepett hozzám.- Nem történhet semmi. Nyugalom. És ne sírj!
Bólogattam.
-Rendben, légy jó kislány.-ad egy puszit a homlokomra.- Erről még nem beszéltünk, de ugye tartod majd a csöppkis szád?-billenti fel az állam.
-Persze Calum.

-Szia Kelly-lép elém Luke szét tárt karokkal.
-Ugye most nem azt várod hogy megöleljelek?-szipogtam
-Dehogy nem! -inkább összehúztam mégjobban magam és könnyes arcomat kezdtem törölgetni.

-Haver, én nem értem hogy birod ezt-löki oldalba Luke Calumot.- Annyira ártatlan és édes. A helyedbe egész nap csak dugnám. Nem tudom hogy tudsz uralkodni magadon. Meg téged, ismerve már rég, nem is tudna lábra állni, mégis..-mutat végig rajtam.

-Luke bazdmeg!-üti vállba a fiút és szúrós szemekkel néz rá. Mire ő csak elmormol egy "jolvan na"-t. És védekezően felteszi kezét. Majd oda megy barátnőjéhez még egy búcsúcsókért.

Calum újból hozzám lép.

-Ne vedd komolyan ezt a hülyegyereket.-fogja meg arcom.
-Miért mondd ilyeneket rólam?
-Mert kanos.
-Mi lesz ha beteljesül amit mond? És nem tudsz magadon uralkodni?? Úristen..
-Baba, szimplán idióta a gyerek, hagydrá. De mennünk kell. Majd jövök.-csókól meg majd elválunk egymástól, de mielött beszálnának a kocsiba oda bújok hozzá.

Alival egyszerre integetünk a fiúknak, de hamar már a kocsi körvonalát se látjuk.

-Ne legyél búvalbaszott.  Vissza jönnek hamar, addig mi jól el leszünk, hisz már csak ezen a héten van suli, utána már nyári szünet!!-ugrál elöttem és behúz a konyhába.

-Csinálunk palacsintát ugye?-veszi elő a hozzávalókat.
-Hát persze-kacagok fel. Nincs is jobb a csaknem éjszakai sütögetéseknél.

***

-És ti hányszor feküdtetek már le? -ülünk a tv elött és valami nyálas romantikus filmet nézünk. Alice pedig túl kiváncsi.
-Nem sokszor-válaszolom-Sőt..inkább csak párszor.
-Ennyi idő alatt?
-Hát aha-húzom meg a vállam.
-Képzeld!! Luke a legjobb az ágyban. Még sose feküdtem le olyannal akivel jobb lett volna. -nevet fel, mire én is
-Nem akarom elhinni hogy tényleg erről beszélünk.-nevettem

***

-Akkor nem is alszol itt?
-Sajnálom, anyáék nem engedik meg hogy máshol aludjak amíg suli van, mert az utolsó hét a legfontosabb. Nem szabad lerontanom a jegyeimet.- húzta el a száját Alice.
-Ja, igen nekem se kéne.-gondolkodtam el.
-Holnap találkozunk csajszi.-ölelt át majd kisétált a kapun.
Engem egyedül hagyva ebbe a hatalmas házban.
Olyan érzés mintha árva lennék, vagy még annál is rosszab.
Ismerem a szüleim, és ők csak itthagytak engem. Ez benne a legszörnyűbb. Tudom kik ők, pontosan tudom.
Nem kellettem én senkinek.
Szegény Calum, neki is biztos csak teher vagyok...

Elővettem a telefonom és írtam egy üzenetet az elöbb említett személynek.

Én: Szia Calum! Gondolkoztam.. ne haragudj hogy megnehezítem az életed, csak egy teher vagyok tudom. De nekem te jelented a mindent, s már most hiányzol.
Ne haragudj hogy itt vagyok, és azért se mert most itt zaklatlak. Csak tudd, hogy mindennél jobban szeretlek. És remélem nem lesz semmi bajod❣ Csak ennyit akartam....apuci.

Daddy Calum💦: Babám, ne beszélj hülyeségeket, mert amint haza érek elfoglak fenekelni. Meg ne halljak ilyeneket mégegyszer! Hát hogy lennél teher?

Én: Apuci, én most még azt is élvezném. Legalább itt lennél velem..:(
Nem tudom.

Daddy Calum💦: Ha miattad merevedésem lesz, ne tud meg mit fogok veled csinálni ha haza értem!😏

Én: De hát Apuci, arról én nem tehetek.😔

Daddy Calum💦: Apucinak hívsz..

Én: Bocsánat🙄

Én: APUCI😂

MOST MONDJÁTOK AZT, HOGY TI NEM HÚZNÁTOK AZ AGYÁT CALUMNAK!! NA UGYE?!
OKÉ, ÉN MÉG AZT IS ÉLVEZNÉM HA MEGERŐSZAKOLNA EGY ÖLTÖZŐBEN, EGY FELLÉPÉS ELŐTT.
(jó na, tudom hogy nem lenne erőszak, mert bele egyeznék, de na)