-Igen, muszáj!
-Én enni akarok, nem beszélgetni. De oké. 16 éves vagyok. Tinilány. Ha nem tünt volna fel. Greenday fan vagyok. Gyűlölöm ha parancsolgatnak nekem, és ha ordibálnak. Önfejű vagyok.
A családom egyik tagjának sem kellek. Csak egy barátnőm van. Nincs hobbim, de szeretek természet feletti cuccokkal foglalkozni. Kaja az életem. 3 óránként ennem kell vagy megpusztulok. Ez mondjuk meg is látszik. Gyülölöm azt a retkes sulit. És hmm. Ennyi. Mostmár ehetek?-mosolyogtam mint egy kisangyal
-Meg is látszik?-nevette el magát -Kint vannak a bordáid!
-Attol még dagadt vagyok. De inkább ebbe ne menjünk bele.
Inkább most mesélj te! -Ez az Kelly, csak csinálj úgy mintha élveznéd a társoságát.
-Hmm. Hát jó-villantott egy hálivúdi mosolyt-19 éves vagyok de mindjárt 20. Van egy bandám. Gitározok. A zene az életem. Még mit mondhatnék? Nem volt hosszútávú kapcsolatom még. Nem szeretem ha ellenkeznek velem. Nem szeretem ha nem fogadnak szót nekem. Nagyon nehezen viselem el ha flegmáznak velem.-nézett mélyen a szemembe.Oh, hol vagyok?
-Ez most célzás akart lenni?-kaptam be az utolsó falatott.
-Á, dehogy-vigyorgott
-Aha. Oké.-áltam fel az asztaltólEzzel egy időben ő is.
Beraktam a tányérom a mosogatóba és indulni készültem a konyhából el.
-Mi történt, hogy ilyen morci vagy?-álja el az utam és izmos kezével a pultra támaszkodik.
-Semmi.-hazudok
-Addig nem mész el innen amíg nem mondod meg mi a bajod.-mondta kicsit zaklatottan
-De Calum! Hagyj már!! Nem fogom egy tök idegen fiúnak elmondani a problémáimat!-háborodtam fel
-Kislány, figyelj rám! Még 5 évig velem fogsz lakni! És nincs választásod! Amíg nagykorú nem leszel velem maradsz. Ha tetszik ha nem! És örülnék ha elmondanád mi a fasz bajod van, mert tudnom kell róla!-a végét szinte üvölti.
-Hagyj békén!-rontottam neki és kiverekedtem magam a konyhából utánam kapott és a lépcsöről, felkaromnálfogva, vissza rántott.
Szorításának biztos nyoma marad.-Takarodj fel a szobába! És imádkozz hogy ne menjek fel utánad!-kiabált velem a semmiért és lökött rajtam egyett minek következtében majdnem hasra estem egy lépcsőfokban.
Villámgyorsasággal szaladtam fel, és csuktam be magam után az ajtót.
Ez mi volt? Komolyan nem hiszem el. És még csak egy napja vagyok itt! Egy kikurt napja! Mi lesz még itt?
Gondolataim hatására könnyek lepték el a szemem.
Kelly semmi baj! Csak maradj csendben mindig. És nem lesz baj!Az ágyon ülve pihentem, s majd halálra untam magam. Tanulni nem fogok. Azt már előre leszegezném.
Magam elé vettem a leptopom. Filmezni fogok.
Mit lehetne nézni?
Hmm.. A szürke 50 árnyalata?
Igen az jó lesz.
Elinditottam és teljesen belemerültem.
Csak azt vettem észre hogy Calum kinyitotta az ajtót majd engem bámulva oda jön lassan mellém.
A szíven pedig ezerrel ver, azon csodálkozom, hogy nem törte szét a bordáim.
Féltem. Rettenetesen.
Bármit meg csinálna velem ez nem kérdés.
Ha kell még halálra is verne.
Simán kinézem belőle.Sziasztok Drágák!💕
Hogy telik a napotok? ✌
Remélem tetszik ez a rész!👼Ilysm👀💖
YOU ARE READING
Félek tőled, Hood |cth|
Fanfiction-Te nem vagy normális-nevettem fel kínosan mikor végzett a mondandójával. Ennyit bírtam mondani, majd a 'szobámba' mentem....volna ha nem présel teljes erőböl a falhoz és nem szorítja ki belőlem a szuszt is. -Calum? V-valami baj van?-nyöszörögtem f...