Félek tőled, Hood |cth|

23.

A hétvége így ment el. Elmentünk kajálni, aztán valahova sétálni és utána tanulás.
Persze ez Calum ölébe. Csak arra nem gondol hogy nem tudok így koncentrálni? Na mindegy.
Lesz ami lesz.

-Baby, kelj fel!-nyujtozkodott mellettem Calum.
-Hagyj már-húztam fejemre a takarót és elfordúltam a másik irányba.
-Ne beszelj velem így mert a popsid bánja-mondta nyugott hangon és kezet ráhelyezte a fenekemre majd simogatni kezdte.
-Oke apuci-Vigyirodtam el félálomba és próbáltam vissza aludni.
Hallottam hogy elkezd kuncogni.
-Én komolyan mondtam.

-Had ne keljen iskolába mennem-hisztiztem.
-Nem kívánság műsor.
-Utállak-nyüszögtem miközben feltápászkodtam az ágyból.
-Mit csinálsz?-kelt fel majd magához rántott.
-Utállak-motyogtam
-Ne mondj olyat ami nem igaz.
-De ez igaz!-vitatkozom
-Fülig belém vagy esve- mosolygott féloldalasan.

Mi? Ugye ezt nem komolyan mondta? Ugye nem tudja?

-Tessék?
-Azt hitted nem látom? Hercegnőm, túl jó szemem van az ilyenhez.-tűri el egy hajtincsem az arcomból.
-Úristen-én nem akartam hogy megtudja! A sírás határán voltam. Könyörgöm! Csak néhány hónapja lakok nála..és..és.. Ah!
-Most mi a baj?-húz ki a szobából és a konyhába megyünk. Felemel majd lerak a pultra. Szétnyítja a lábaim amit kicsi félszel hagyok neki. És beáll közéjük. Megfogja combomat és cirógatni kezdi.
-Csak..ez olyan....gáz!-találtam meg a megfelelő szót.
-Miért?-kémlelte az arcomat.
-Nem akartam hogy tudj róla.-hajtom le a fejem zavaromban, miközben fejem tuti hogy úgy néz ki mint egy paradicsom!
-De édes vagy-mosolygot rám és felemelte fejem az államnál fogva.
Gyomromba egyszerre két lepkefarm szabadult el, -sokadjára- az alatt az idő alatt amióta itt vagyok.
Kezét nyakamra csúsztatta majd végig a szemembe nézve közel hajolt hozzám.
A számmal is szemezgetni kezdett, majd lassan megcsókólt.
Ez a csók sokkal másabb volt mint a többi. Ebbe minden érzelem benne volt.

Vagy öt percig faltuk egymás ajkait, miután bórzasztó romantikusan megszólalt Calum, hogy ha ezt folytatjuk akkor iskola elött még a konyha pulton fogunk szexelni.
Mire inkább leszáltam, s felmentem felöltözni amíg ő kaját csinált nekem.
És most itt ülök, matek óra közepén Matthy mellett, és halálra unom az agyam.
Matek, fúj!
Még 20 percig tartó szenvedés után végre meghallottam az életmentő csengőt, s másodpercek alatt kiviharzottam a teremből.
Szekrényemhez tartottam, hogy elővegyem cuccaimat a következő órához, de mikor a mosdók elött haladtam el valaki berántott a helységbe.
Kétségbeesve sikoltottam egyett megleppetten, de a nyüzsgő diák tömegtől senki sem hallhatta meg.
Megréműlve néztem az elöttem áló fiúra aki az imént zárt be minket a férfi mosdóba.
-Luke mi a francot akarsz?-szedtem össze minden erőm, és igyekesztem úgy beszélni hogy, ne hallatszodjon az hogy remeg a hangom.
-Csak beszélni szeretnék veled. Mivel tudom hogy ha oda mennék hozzád egy szünetben például és elhívnálak  beszélni kettesben biztos hogy nemet mondanál. Ez volt a legjobb megoldás.  Bocsi.
-Minek zártad be az ajtót?
-Hogy ne nyissanak ránk.
-De rosszúl érzem magam így. -levert a víz, remeg a térdem és egyre gyorsabban veszem a levegőt.
Egy idegen fiúval egy mosdó kellős közepén, zárt ajtók mögött? Te most viccelsz velem?

Sikerült végre🍼. ♡♡