Félek tőled, Hood |cth|

16.

-Találd ki hova menjünk.-cirógatja a combom miközben tévézünk.
-Mi? Nem azt mondtad hogy itthon leszünk?
-Azt mondtam hogy pihenünk. Máshol is lehet pihenni.
-Én nem tudom. Találd ki te.-dőlök mellkasának. De mire észre veszem mit csináltam késő lenne vissza csinálni.
Utálom hogy ilyen erős.
-Elmehetnénk egy vidámparkba.
-MIII- kezdek kiabálni- KOMOLYAN? CALUM TENYLEG? -ugrok fel és örömömben elkezdek ugrálni.
Imádom a vidámparkokat. Az összeset. A világ legjobb dolga.
-Psssszt! Ne kiabálj!
-De olyan jó!! Mikor indulunk?
-Akár most, de talán felkéne öltözni.
-Ohm. Igen! Mindjárt jövök.-rohanok fel az emeletre a ruháimat rejtő szekrényhez.
Tavasszal vidámpark? Hm. Végülis nincs olyan hideg.
Felveszek egy farmert amiből kényelmesen kilátszik a bokám, és egy egyszerű világos szürke pulcsit egy picike rózsaszín felirattal.

-Így jó leszek? -állok meg Calum elött.
-Te minden hogy jó vagy.- mosolyodik el és megfogja a derekam majd megcsókól.
Kezei a fenekemre vándorolnak.

-Fáj?-kérdezi miközben keze ugyan ott van.
-Ohm. Hát.. Khm.
-Ne motyogj itt nekem, hanem válaszolj.
-Csak egy kicsit-hajtom le a fejem zavartan.
Ujra megcsókól.

-Gyere menjünk.-húz ki a nappaliból és a garázs felé vesszük az irányt.
Beülünk az autóba majd elindulunk.

***
Nagyban magyarázom Calumnak hogy milyen idióta osztálytársaim vannak és hogy a tanárok egytől egyig hülyék.
Mikor egy esőcsepp landol a szélvédőn. Aztán még egy. Aztán azt követi vagy egy milliárd.
-Neeeeee!!! Uristen. Most szakadó esőben menjük vidámparkba??-kezdek hisztizni.- Miért ilyenkor kell esnie ennek a kurva esőnek?
Cal egy szót sem szól csak látom hogy egyre jobban megfeszítí izmait. De én hisztim tovább folytatom.
-Perszee, elkell rontani a szorakozásom! Ha valami jó történne máris elkell cseszni!-ütök durcásan az ajtóra.-Nem hiszem eeeel!- csalódotság, üdv.-Pedig felakartam..
-BEFOGNÁD VÉGRE? KELLY BAZDMEG!-Calum ideges hangja szakít félbe.
Hupsz.
Össze kapom magam gyorsan és nem figyelek arra hogy ismét úgy megilyesztett hogy szivrohamot kaptam.
Nem tudom mi az oka az ordításnak. Nyilván én.
De lány vagyok! Muszáj hisztiznem!
-Bocsánat-mondom halkan és próbálok egyéválni az üléssel, megsemmisülni-> ilyenkor az lenne a legjobb.
Rettenetesen félek tőle, mikor ideges.
A vidámparkot -Ahol végre eltölthettem volna egy tökéletes napot- elhagyjuk és kicsivel messzebb egy gyors étterem elött álunk meg.
-Szóval, bemegyünk kajálni, és ha mire kijövünk, akkor is esik az eső, akkor haza megyünk, ha nem akkor értelemszerűen megyünk a vidámparkba.-beszél higadtan.
A macska szerintem messzire futott a nyelvemmel.
Bólintottam jelzés képpen hogy felfogtam amit mondott.
Kiszált. Jókislány módjára követtem őt, be az épületig.
Le adtuk a rendelést és egy kicsit eldugodtabb asztalhoz leültünk.
Ez idő alatt, vagy húsz szökési tervet találtam ki és lejátszódótt a fejembe vagy 5 féle módon, hogy milyen büntetést fogok kapni. Mindezt másfél perc alatt. Amíg a helyünkig ballagtunk.
-Ne haragudj hogy kiabáltam veled a kocsiba.-ereszt meg egy halvány mosolyt.
-Calum, én nem tudok haragudni rád. De nagyon szar tud lenni mikor nem tudod hogy merj e levgőt venni vagy az is baj lesz és folyamatosan félsz. Folyamatosan gyomorgörcsöd van. Attól rettegni hogy bármelyik pillanatban megüthetnek. Hogy bármit csinálhatnak veled mert gyenge vagy. És a remegő kezed elrejteni, ami attól van hogy félsz. És fogalmam sincs miért tört rám egy őszinteségi roham, és nem tudom miért nem tudom befogni a pofám. De ez gáz szóval kimegyek a mosdóba.-hadarom el és szinte rohanok a mosdóba.
Hogy lehetek ennyire hülye? Ki kéne ugranom az ablakon.
Nyílik az ajtó és Calum lép be rajta!
Mit keres a női mosdóban? Ó istenem. Megakar erőszakolni.

Késtem egy napot:( ne haragudjatok❤