Félek tőled, Hood |cth|

52.

-Hagyj békén Calum-nyöszörögtem alatta miközben a könnyeimtől alig láttam az arcát.

-Fogd be a szád!-tagolja, mintha egy idiótához beszélne.-És ne bőgj! Még egy nyikanás, és úgy elverlek hogy holnap nem fogsz lábra állni se.
-végre elengedi az arcom

A párnaba fordulok és próbálok hangtalalnul sírni.. és igyekszem abba hagyni, de nem megy. Nem tudom befejezni. Egyszerre fáj a szívem és az arcom is.

-Vetkőzz le!-mondja valahol mellettem

Nem akarom ezt csinálni, nem akarom hogy Calum megbüntessen. Csak elakarok menni innen és megvárni amíg lenyugszik végre.

Nem teszem azt amit mondott, még mindig nem.

Nagy nehezen felülök az ágyban. Calum a mellettem lévő fotelben ül és valami italt szorongat a kezébe.

Nem fogom megvárni hogy kitöltse rajtam a dühét.
Fogom magam és kicsit sem magabiztos lépésekkel átszelem a szobát majd kicsapva az ajtót futásnak eredek a szállodában.
Egypárszor majdnem felkenődtem a falra és majdnem el is estem. Ezért nem kéne részegen futokárszni, tudom.

Calum valamit utánam ordított, de a második folyosó után már nem is jött utánam.
Lementem a társalgóba, ahol éjjel nyilvánvalóan már egy lélek sem volt.
Azt terveztem megvárom Aliékat, és majd velük felmegyek. Ez részben meg is történt. Kivéve azt a részt ahol Alice szerepel. Csak Luke toppant be az ajtón, meglepően nem volt atom részeg! Ez már egy jó jel!
Felcipelt a szobájukba, ahol lerakott az ágyra és pár perc múlva, aludtam is. Nem volt erőm megkérdezni hogy mégis hol a bánatban van Ali, vagy megmondani neki, hogy ne merjen egy szót sem szolni Calumnak. Ez mind elmaradt.
Gondolom Luke, ahogy lefektetett egyből hívta is Calumot. Mivel mikor már felébredtem a mi szobánkban voltam. Mellettem Calum állt félig az  ágyra támaszkodva.
Amint észhez kaptam rögtön arrébb húzodtam tőle.
És ezzel a mozdulattal együtt úgy megfájdult a fejem hogy azt hittem mindjárt szét robban.

-Baba- nyul a kezem után és megfogja a csuklómat, majd hüvelykujjával simogatni kezdi.-Gyere vedd ezt be. -nyom a tenyerembe egy fehér pirulát és egy pohár vizet is ad.
-Ugye nem akarsz benyugtatózni és utána majd megbüntetni a tegnapi miatt?-nézek rá rémülten, és mindjárt elsírom magam.

-Olyan hülye vagy-neveti el magát- Ez fejfájásra van.

-De és akkor mi lesz a tegnapival?-gyűröm le a gyógyszert és vissza dőlök az ágyba. Hihetetlenül szarul vagyok.

-Kicsi lány, ennyire szeretnéd hogy elfenekeljelek?-húzza fel a szemöldökét és közben pimaszul vigyorog.-Akkor csak mond és én teljesítem a kívánságod.

-Nem-rázom meg fejem- nem szeretném.

-De kitaláltam egy másik büntetést

-Tessék? -nézek rá rémülten. Ez nekem nem tetszik. -Mit?

-Azt majd megtudod, de ne aggodj, lehet még élvezni is fogod.

Biztos hogy nem fogom élvezni, Cal ne csináld ezt velem.

Sorsomba beletörődve fekszem tovább az ágyon és probálok nem az iszonyú fejfájásra gondolni.

Calum mosolyog és közben az arcomat fürkészi, de néhány másodperc után az a csodaszép mosoly eltűnik arcáról.

-Tegnap nagyon felidegesíttetél. De nem akartalak megütni- leül mellém és simogatni kezdi az arcom. -Ne haragudj Baba.

-Calum én azt megérdemeltem, elég szánalmasan viselkedtem. Talán ez kellett hogy észhez térjek. Ígérem, soha többet nem viselkedek így.-sütöm le szemeim.

Kinyújtom a kezem és a vállánal megragadva lehúzom magamhoz és át ölelem. Annyira jó érzés volt. Erős karjait a hátam alatt átvezeti és fejét pedig a mellkasomra teszi.

-Baba én annyira szeretlek.-mondja én pedig legszívesebben sírni tudnék.

-Én is nagyon Calum- elkezdem a haját birizgálni. Olyan puha.

-Na jól van fiatalok!-töri ránk Alice az ajtót
Hát megvan!

-Majd este folytatjátok! Calum hopp-hopp! Kifelé Luke rád vár. Nekünk meg dolgunk van!-mint valami diktátor, komolyan. -Köszönj el szépen Kellytől. Gyerünk! Mint aki él. Majd este úgy is találkoztok.- tapsol kettőt majd csípőre tett kézel mered ránk.

Calum megtámaszkodik felettem majd megcsókól. Aztán újra és újra.

-Na itt van vége! Calum menj ki! Most.

És Calum szót fogad. Elhagyja a szobát.

-Mit akarsz? Nem birok semmit sem csinálni-nyafogok és magamra húzom a takarom.

-Drága Kelly! Te vagy a legrosszabb másnapos akit valaha láttam! Kapd össze magad, mert este vacsorázni megyünk! Hát nem mondta Calum? Tudod még addig mennyi dolgunk van?