Félek tőled, Hood |cth|

15.

Kinyitom szemeim, a nap lágyan szűrődik be a függönyön keresztűl. Calum még alszik, egyik kezével a csípőm fogja.
Megpróbálok kimászni szorítása közül. Nem létezik hogy valaki ilyen erős legyen, még alva is. Vagy talán én vagyok gyenge?
Keze egyre erősebben tart.
-Mit csinálsz?-kérdezi motyogva, csukott szemmel. Rekedt hangja hatására kiráz a hideg. Jó hallani.
-Csak pisilnem kell.
Végre elenged majd félúton felkapva a bugyim is kisietek a szobából.
Azonban, nem a fürdőbe. A konyhába van dolgom.
-Meglepetés reggelii-suttogom vidáman és előkészítem a szükséges hozzávalókat.
Próbálok nagyon csendbe csinálni mindent.
Felverem a tojást, majd felrakom főzni. Négy kenyeret a pirítóba rakok. És neki állok padlizsán krémet csinálni. A legfinomabb. És gyorsan megvan.
Tea vizet lefőztem de nem tudom hogy egyáltalán azt iszik-e. Mindegy.
Amit a szekrénybe találok filtert bele dobom, reménykedve hogy szereti.
Mindjárt kész vagyok.
-Te meg mit csinálsz?-fonodik két kar a derekamra.
Egyperc néma csend. Mondjunk köszönetett, hogy nem kellett hívní a roham mentőket. És hogy Calumnak nem kellett rögtönzött ujra élesztési gyakorlatot véghez vinnie RAJTAM.
-Reggelit.-mosolygok ujra, miután lábon kihordtam egy kissebb szívinfarktust.
-Kinek?-puszilgatja a nyakam.
-Szerinted? Neked!-próbálok kicsit határozottabban beszélni, úgy hogy közben csókokkal hinti be a nyakam, s nem úgy mint egy lepkesóhaj. Nos. Khm. Kevés sikerrel.
-Azt montad, hogy pisilni mész.
-Nem engedtél el.
-Hazudtál! Már megint.
-Áhh szóval nem kellett volna ezt csinálnom.?-bujok ki kezei közül és kérdőn rá nézek
-Nem azt mondtam.-fogja meg a kezem és magához húz.-Csak vártalak volna vissza az ágyba.-néz perverzen.
-Ahj, meglepit csináltam!-húztam ki magam büszkén.
-Én meg mindjárt téged csinállak az ebédlő asztalon, ha nem veszel fel még valamit-markol a fenekembe.
-Pff.-mocorgok magamban és felrohanok egy rövidnadrágért.

-Azért ízlik?-kérdezem őt evés közben.
-Nagyon finom.-mosolyog rám.

-De lehet többször fogom ennyire elverni a popsid, ha ezt csinálod másnap reggelre.-húzza féloldalas mosolyra a száját.
-Pedig egyszer sem kéne!-csapok hirtelen az asztalra-Ez nem normális. Én csak azért jöttem ide mert nem volt más! Nem csinálhatod ezt velem! Nem vagyok a szexrabszolgád! -állok fel az asztaltól.
De ezzel együtt ő is.
Neki nyom a bútor szélének és egyik kezével pedig egyik tincsem kezdi babrálni.
-Mi ez a hirtelen hangulatingadozás Kelly? Talán menstruálsz? Tegnap nem vettem észre.-baszogatja tovább a hajam- Ja, és még nem is szexeltünk. -vigyorodik el és nekem nyomja ágyékát.
-Na ugye, én is így gondoltam. Üljünk vissza és együnk, mert amugy tényleg rohadt finom ez a krém, vagy miez. -ül vissza a székébe és lessokolódva nagy nehezen én is vissza mászok a sajátomba.
Tényleg, mik ezek a kitöréseim? Lassan kezdem magam idegesíteni, nem hogy mást.  Vannak bajok.
-Olyan kislányos vagy mikor megszeppenve ülsz.-biccenti feljebb az állam.
-Mit csinálok rosszul?
-Hát például, nem támadtál le rögtön és nem ültél a farkamba. Azt rosszul csináltad!-kuncog
-Fuj de undorító vagy!-fintorodok el.
-Akkor majd nem ezt fogod mondani ha megtörténik.
-Befognád végre?- nézek rá morcosan Ő pedig kacagva védekezően felemeli a kezét és tovább eszik.

Hát jah😂

(AMUGY AZ UGYE TELJESEN NORMALIS HA NEM BIROK FIGYELNI ORAN SEMMIRE ES SZINTE EGESZ NAP SE, MEG ESTE ALIG BIROK ALUDNI MEG HA ALSZOK ES ALMODOK FOLYTON CALUM VAN BENNE?!! EJJEL NAPPAL Ő JÁR A FEJEMBE.
ANYA AZT MONDTA HOGY EZ MÁR BETEGES.
NYUGTASSATOK MEG HOGY NEM VAGYOK ŐRÜLT..)
((Nem tudok mit csinálni, annyira imádom. Vele kepzelem el az életem [xdd]))