,,Arra a döntésre jutottam, hogy ki kérdezem Adame-et még pár dolgokról. A kőhöz mentünk és rá telepedtünk."
- Szóval? Miről akartál beszélni?
- Eddig miből és hogyan éltetek meg. Iskola?
-A számlákat Matt örökségéből fizettük az elmúlt évekbe. De már csak maximum egy évre elegendő van, ha nem fizetünk belőle mást. E mellet én még dolgozni járok. Hétfőn, szerdán, csütörtökön járok, de itthon is voltak dolgok ezért nem tudtam elvállalni. Van egy befőttes üvegünk, ahova a fiúk is dobálnak, be pénzt bár fogalmam sincs, honnan szedik.
- Ki mennyit kb.?
- Általában akkor rakják bele, amikor senkise látja, szóval nem lehet tudni. És, ha a kettőnk fizetését össze dobnánk, akkor már sokkal jobb lenne. Tudom gonosz ötlet volt téged csak úgy belerángatni ebbe az egészbe. A fizetésed egy részét és a szabadidődet is elvettük és te valami érthetetlen okból elfogadtad.
- Igazából- támasztottam meg hátul a kezem és egy pillanatra felnéztem. - Nem bánom, hogy így történt. Valahogy úgy érzem ez a helyes döntés. Meg kíváncsi vagyok, hogy hogy bírók el 6 kamasz sráccal.
- De hisz még te is kamasz.
- De én lány vagyok és eleve se voltam az a bulizós fajta. Meg most már van valami életcélom is. Meg, majd az elején biztos segítesz. Majd át állok esti műszakba is.
- Te nem gondolod, hogy túl gyorsan felelősséget vállalsz dolgokért és emberekért?
- Nem... lehet... kicsit- csak mosolyogva megforgatta a szemét. - Suli?
-A többiek innen messze járnak iskolába, de át írattam őket, amikor téged választottunk szóval holnap már oda fognak járni ahova te... nagy ba..
- Legalább jobban szemmel tudom őket tartani. - vágtam szavába mielőtt kimondhatta volna.
- Luna...
- Igen?
- Mi történt az erdőbe, amikor meg ölted azt a szarvast?
- Fehér fény áramlott ki a testéből és, ahogy kijött az övéből az enyémbe úgy szállt be.
- Éreztél valamit?
- Igen. Energiát. - néztem rá teljesen nyugodtam, ami ijesztő hatást kelthetett.
- Majd utána nézünk meg, majd meg kérdezünk valakit.
- Kit?!
- Majd meglátod. Ott megtudod.
- Oké...
- Elfáradtál?
- Nem igazán.
- Haza vitesselek? Hátha tanulnod kéne vagy ilyesmi.
- Nem kell. De haza megyek, mert tényleg van mit tanulni. Amúgy se varrhatjuk mindig Ax nyakába a dolgokat.
- Rendben... de vigyázz magadra holnap... és, ha nagyon megy, akkor a fiukra is vess néha egy pillantást. Axel és Max fog veled egy osztályba kerülni. Thom alád, Aaron és Matt eggyel feletted. Csak, hogy tudd, merre keresd őket... Tudom, nem hangzik túl jól, de a fájdalom az emberi létedhez kötődik. De, ha viszont hirtelen nagy fájdalom ér átváltozhatsz. Az idegesség, a düh, az izgalom vagy, ha veszélyeztetve érzed magad, akkor is részleges változás történhet. Mint például a szemeid világítani fognak, vagy a szemfogaid, karmaid megnőnek, nagy ritkán elő fordul, hogy a farkad vagy a füleid látnak, napvilágot ezért próbálj az egyik társad közelébe maradni, mert ő tud szólni.
- Köszi, vigyázok.
- Oké... biztos ne vitesselek haza?
- Igen... majd amíg lehet az erdőbe megyek és futok.
- Ott is vigyázz magadra.
- Vettem, na szia- megöleltem búcsúzás képen. Ő is elköszönt, majd a többiektől is elbúcsúztam. Meg indultam az erdőbe futva, az erdőből kiérve emberként mentem tovább. Nem azt mondom hamar vissza értem, de elég elfogadható volt az idő. Egy óra körül volt. 4-re megyek be, dolgozni szóval van időm tanulni holnapra meg talán az utánra is.
Fél 4-kor indultam el, hogy időbe oda érjek. Az egyik utcasarkon ismét összefutottunk Timivel.
- Halii csaaajszi.- köszönt oda élet vidám barátnőm.
- Szia! Megint egy műszakba vagyunk... jeej.
- Csak mernének külön rakni...
- Szerintem nem élnék túl, ha rajtad múlik...
- Az biztos!- együtt kezdtünk el ezen nevetni és így haladtunk tovább. A semmiből valaki közénk furakodott és átkarolta vállainkat.
- Sziasztok, csajok!
- Aaron?- néztem fel a szöszire- mi a jó nyulat csinálsz itt?
- Ennél jobb káromkodásod néz- kérdezte ironikusan.
- Nincs.
- Nekem van pasim bocs- ment arrébb Tim.
- Én pedig passzolnálak- követtem a barátnőm tettét.
- Ne már csajok!
- Timi... menj tovább... mindjárt megyek csak beszélek ezzel a zakkantal.
- Zakka??
- Csss - csittegtük le egyszerre.
- Te ismered?
- Mondjuk....
- Honnan?
- Ez hosszú.
- Majd elmondod ugye?
- Igen... amúgy valami új parfümöt használsz... valami fura illatod van.
- Lehet Zacktől át vettem az illatát amikor... tudod...
- Ohh ne már!
- Amikor ölelkeztünk nyugi már. - kezdett el kuncogni.
- Mindjárt megyek utánad... jó?
- Megyek... kis paradicsom
- Timi!!
- Jól van, na!- majd megfordult és elindult. Hjaj, ez a csaj néha kikészít, de imádom. Oda mentem Aaronhoz.
- Mit akarsz te itt?
- Téged.
- Komolyan?
- Unatkoztam... és kíváncsi voltam nincs e kedved eljönni velem buliba...
- Dolgozni megyek.
- Néha igazán múlathatnál!
- Majd, ha nem egy falka farkas lesz a nyakamon az lesz az első, hogy elmegyek veled bulizni oké?
- Veled mehetek?
- Nem
- Kééérlek - jött közelebb hozzám.
- Csak hátráltatnál.
- Ígérem nem. - nézett rám édes kutya szemekkel.
- Legyen... de ne merészelj zavarni vagy ott helyben kidoblak, rendben?
- Értettem főnök asszony!
- Jaj, te... de most már hátrébb mehetsz. - toltam el magamtól egy kicsit.
- Engem nem zavart...
- Engem viszont igen, de most már menjünk. - a barátnőm után kocogtam, hátam mögött Aaronnal.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Pultos lányból falkavezér /Átírás alatt/
Kurt AdamLuna Ford, akinek az elmúlt pár éve egy bárban való munkából és tanulásból állt. Teljesen szürke hétköznapokkal. DE! Egy éjszaka minden megváltozik. Egy fiú vérfarkas falka kiszemelte magának, hogy szükségük van rá. Ő segít ellátnia őket miközben a...