Meghoztam a következő részt, megpróbáltam sietni vele. :)
Jó olvasást
Ben szemszöge
- Héj, Ben!
- Mond. Anna (munkatársam) felé fordultam, miközben eltörölgettem egy kávéscsészét.
- Ismerek egy helyet ahol iszonyat jókat lehet bulizni, nincs kedved velem jönni?
- Mára már van programom. Zártam le ennyivel a dolgot. Nem azt mondom hogy nem szimpatikus a csaj, hisz ha ránéz bárki is, láthatja hogy egy igazi bomba nő. Egyszerűen csak ráakaszkodik az emberre, nekem meg ugye bár barátnőm van.
- Mindig nemet mondasz, egyszer igazán eljöhetnél velem. A haját lesöpörte a válláról majd hátat fordított nekem. Talán megsértődött - Van valakid?
- Eltaláltad. Kacagni kezdtem, de úgy igazán. A bárszékre ültem, most igazán kiürült a kávézó így este felé.
- Miért nem ezzel kezdted?! Hisztisen fonta össze karjait mellkasa előtt miután megfordult.
- Kérdezted? Mosolyogva ráztam meg a fejemet. - Amúgy sem a te dolgod. Felpattantam a székről majd kimentem rágyújtani. Elképesztő ez a csaj.
Elizabeth szemszöge
Fáradtan rakosgattam helyére a könyveket, melyeket a vásárlók ide oda letettek. Tetszett az állás, nem azzal volt a gond, egyszerűen csak elfáradtam.
- Mennyit kell még a helyére pakolni?
- Körülbelül húsz könyv van még elöl.
- Rendben azt még segítek elpakolni, majd bezár a főnök. Nevetve rakosgattam a helyére továbbra is a könyveket.
Félórával később kilépve az épületből elköszöntem Amandától ( munkatárs) Megszaporáztam a lépteimet, nem akartam lekésni a buszt. Amint a buszmegállóba értem lefékezett mellettem a busz. A járműn kerestem egy szabad helyet, majd hátradőltem.
A telefonom megrezdült. Ben-nek már most hiányzok. Vigyorogva válaszoltam a kérdésére.
Ben szemszöge
Munka után, nem haza mentem, inkább Elizabeth -hez mentem. Előhalásztam a zsebemből a lakáskulcsot, majd kinyitottam az ajtót.
Becsukva magam mögött az ajtót, egyből az erkélyre mentem. Remegő kézzel vettem ki egy cigit a dobozból, majd rágyújtottam
Elővettem a telefonomat majd írtam egy üzenetet Elizabethnek
"- Mikor jössz már, haza?"
"- Már a buszon ülök."
"- Siess"
Tíz percel később besétált a lány a konyhába , miközben én falatoztam a zabpelyhet.
- Szia. Mosolyogva jött oda hozzám.
- Szia. Teli szájjal válaszoltam, mire ő vigyorogva ült bele az ölembe.
- Hiányoztam?
- Uhum. Még én is elvigyorodtam teljesen kisgyereknek éreztem magam egy pillanatra. - Holnap meddig dolgozol?
- Délelőttös vagyok.
- Francba, én délután dolgozom. Idegesen hajtottam hátra a fejemet. Ilyen nincs, mostantól sosem lesz időnk egymásra?!
- Mi a baj? Végigsimított a mellkasomon majd a hajamat kezdte birizgálni.
- Sosem lesz időnk egymásra? Kaptam rá a tekintetem.
- Dehogynem, csak nem annyi mind ezelőtt. - Most nem fogjuk minden nap látni egymást, de ez nem azt jelenti hogy nem lesz egymásra időnk.
Dereka köré kulcsoltam kezeimet majd hosszasan megcsókoltam a lányt aki mindennél fontosabb nekem!
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
