Véleményeket szeretnék, írjatok :) Tudom hogy rövid lett de a következő remélhetőleg hosszabb lesz.
Jó olvasást :)
Lisa szemszöge
Ropognak, a letört fa ágak a talpam alatt. Kezeimet zsebeimbe mélyesztem, majd dideregve bújok közelebb Matthoz.
- Haza mehetünk ha gondolod. Áll meg, majd szembefordulva velem kiszedi a kezeimet a zsebemből.
- Nem kell. - Mit csinálsz? Értetlenül meredek Mattra aki csak vigyorogva lehel rá a kezemre.
- Csak megmelegítem a kezed. Elmosolyodom, majd belenézek ragyogó szemeibe. - Mi az? Simít végig az arcomon.
- Semmi, én csak ... -elgondolkodtam. Elhúztam a kezemet majd visszadugtam a zsebembe. - Menjünk. Bólint egyet majd sétálni kezdünk, megint csak csend telepedik közénk. Akkor ott nem igazán tudtam eldönteni hogy ez a csend, kellemes e, vagy nyugtalanító. Egy parkban sétálgattunk míg nem találtunk végre egy padot. Mikor elhelyezkedtünk, elkezdtem kémlelni az embereket, a gyerekeket akik olyan boldogan futkároznak, boldogok élettel teli vidám gyerekek. - Hol találkoztatok először? Tört ki belőlem a kérdés.
- Nem fogsz leszállni a témáról soha, ugye?
- Nem igazán, halvány mosolyt ejtek felé, majd rádőlök a vállára.
- Egy elmegyógyintézetben találkoztunk először. Összekulcsolta a kezeinket majd folytatta. - Mikor bevittek, azt hittem hogy mindennek vége, hogy sosem juthatok ki élve arról a helyről. - De mikor beléptem abba a szobába, és először megláttam, valami megfogott benne, valami ami senki másban nincs meg csak benne. - Aztán sikerült kijutnunk onnan, mert ő erősebb volt mint én és ő bírta, míg én nem. Én gyenge féreg voltam, míg ő mindent megtett hogy nekünk kettőnknek jó legyen. - Mindig is gyáva voltam, mindig rosszul döntöttem, és végül elvesztettem a saját hülyeségem miatt. Oldalra néztem, Matt arcán folytak le a könnyek, majd egy gyors mozdulattal megtörölte arcát. - Elvesztettem, mert egy idióta vagyok. Felpattant a padról majd hátat fordított nekem. - Menjünk!
Két órával később
- Ne haragudj. Huppantam le Matt mellé a kanapéra. - Soha többé nem hozom fel ezt a témát, ígérem. Döntöttem fejemet a vállára, majd átkaroltam a derekét.
- Nem haragszom, én csak ...- Nem tudok még róla beszélni. Közelebb von magához majd eldől a kanapén, velem együtt.
- Azt hiszem, én elálmosodtam. Hajtom mellkasára a fejemet.
- Pihenj, vigyázok rád.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
