Elizabeth szemszöge
- Miért hiszed azt, hogy csak úgy szórakozhatsz velem?
- Nem szórakozok veled! Ben idegesen csapott a bőröndre.
- Nem? - Akkor miért kellett megcsalnod, vagy az nem számít megcsalásnak ha egy másik nőt dugsz?
- A kurva életbe! - Hagyd abba! - Tök mindegy mit mondok, sosem fogsz megbocsájtani. Felpattant a földről majd zokogva döntötte homlokát a falnak. - Csessze meg. Ököllel beleütött a falba.
Kiviharzott a szobából maga után becsapva az ajtót. Tehetetlennek éreztem magam, fáradtnak! A háló tele volt a közös képeinkel. Ahogy Ben a falra csapott a képek leestek a falról apró szilánkok terültek el a szőnyegen.
- Meg ne merj futamodni, gyáva féreg! Kiáltottam utána. - Felpattantam a földről majd én is kirohantam egy összetört képdarabbal a kezemben.
- Miért mit tegyek még ? Üvöltött de tudta ő is meg én is hogy ezzel bizony semmit nem oldunk meg!
- A rohadt életbe! A mellkasába ütöttem. Majd egy nagy levegőt véve zokogva dőltem a mellkasának. Felemelte a fejemet, majd újaival letörölte a könnycseppeket az arcomról. - Old meg, kérlek hozd rendbe! Ellepték gyönyörű szemeit a könnyek.
- Rendbe fogom hozni, megígérem! Hosszasan csókolt meg, mintha ez lenne az utolsó csókunk. Óvatosan emelt fel lábaimat dereka köré kulcsoltam - Rendbe hozom!
- Addig is egy kis időre van szükségem.
- Kérlek, ne hagyj itt. - Megígérem hogy rendbe hozom, csak kérlek ne menj el.
Megráztam a fejemet.
- Mind a kettőnknek erre van most szükségünk. -Ne nehezítsd meg, kérlek!
- Nem akarom hogy elmenj! - Nem akarom hogy magamra hagyj! Zokogva csókolt bele a nyakamba.
- Ígérd meg hogy Vissza jössz! Ben megállított az ajtóban!
- Ígérd meg hogy rendbe hozod ezt az egészet!
- Megígérem, csak gyere vissza, kérlek!