Este hétkor Yuta nagy adag McDonalds'-os kajával állított be, és a lábával zárta az ajtót maga mögött.
- Megfelel? - pakolta le a cuccot a konyhaasztalra.
- Honnan tudtad, hogy ez a kedvencem? - emeltem fel a duplasajtburgert.
- Megérzés. - vonta meg a vállát, majd elfoglalta a másik széket. - Beszélni szeretnék valamiről.
- Igen?
- Igen. - kivett egy sültkrumplit, és felém tartotta, én pedig beleharaptam. - Mark-ról lenne szó.
- Nos, ez a beszélgetés máris nem abba az irányba halad, mint amire számítottam. - sóhajtottam fel. - Mark az exem. Ebbe nem is akarok többet belemagyarázni. A tegnapit már megbeszéltük, bűntudata van. Ennyi az egész.
- Igen, de mi van veled? Amikor szóba kerül, mindig csak azt mondod, ő mit érez, de azt sosem teszed hozzá, hogy te...
- Nem egyértelmű? - kérdeztem komolyan.
- Tudom. - tette fel védekezően a kezét. - Egyértelmű. De szinte egyik napról a másikra távolodtatok el egymástól, és az mindig nehéz. Csak aggódom miattad. Talán még egy kis részed szereti őt, és ez abszolút rendben is van. De magadban is tisztáznod kell a dolgot, és olyankor az embernek egyedüllétre van szüksége.
- Nincs szükségem egyedüllétre. - ráztam hevesen a fejem, mert féltem, hogy mire akar kilyukadni. - Teljes mértékben tisztában vagyok az érzéseimmel. Bizonyos mértékben törődöm vele, és azt hiszem, mindig is törődni fogok. De ennyi, és semmi több. Tényleg.
- Akkor evezzünk kellemesebb vizekre. - kortyolt bele a kólájába. - Őszinte leszek veled.
- Az sosem szokott jóra vezetni... - jegyeztem meg az előzetes tapasztalataimból kiindulva.
- Nyugi. - letette az asztalra a poharat, és a hideg kezeit az enyémekre kulcsolva a szemembe nézett. - Tudom, hogy elég idióta körülmények között ismertük meg egymást, és tudom, hogy még csak egy hete tart ez az egész... És tudom, hogy ezt így még sosem mondtuk, ki, de mindketten tudjuk, hogy a barátnőm vagy. És büszke vagyok rá, hogy a barátnőm vagy.
Mosolyogva hallgattam.
- Tényleg azt akarom, hogy minden a lehető legjobb legyen, és mindent meg fogok tenni, hogy boldog lehess velem. Tudod, hogy mi lesz, ha ez kijut a sajtóba, de szeretném, ha a lehető legminimálisabb kárt szenvedné a kapcsolatunk. Mert tökmindegy, mit fognak pletykálni, pletykálni mindig fognak, ez egyértelmű, szeretném, ha a mi kapcsolatunk erősebb lenne mindennél.
Bólintottam, mert tudtam, hogy ezért hallgatott el.
- Szeretlek, Mille.
- Én is szeretlek.
A kezei közé fogta az arcom, és megcsókolt. Beletúrtam a hajába, és hagytam, hogy ő is összekócolja az enyémet. Homlokon csókolt, aztán megfogta a kezem, és felvezetett a hálószobába. Tényleg megütöttem a főnyereményt vele.
YOU ARE READING
선물 (Gift) - Yuta Fanfiction
FanfictionMinden rosszban van valami jó: erre Mille is hamar rájön, amikor az anyja esküvőjét szervezve belefut valakibe, akivel azt hitte, sosem fog találkozni. Hirtelen ötlettől vezérelve átnyújt neki egy meghívót, majd eltűnik a csendes, megvilágított siká...