Felmarkoltam a kulcsot, miközben Gemma kivonult a házból. Nem tudom mit művelhetett a kis csaj, de a nagy hangoskodások közepette, mire kiértem, üres volt a terep. 3 hét igazolást is adok neki, ha sikerül meglógnom anélkül, hogy bárkinek is feltűnne.
Egy szürke Nissan márkájú autó válaszolt a kulcs csipogójára. Nem volt időm a tétlenkedésemre, beszálltam, de sajnos potyautasom is akadt. Még pedig Zayn személyében.
- Csak nem gondolod, hogy meglépsz nélkülem Grey?-vigyorgott rám
- A frászt hozod rám Malik. -dőltem hátra ijedten az ülésen
- Hová megyünk?-kötötte be magát a biztonsági övvel útra készen
- Mégis honnan?-kötöttem be magamat én is
- Nem vagyok olyan féleszű, mint a többiek. Gemma hatalmas színésznő, ismerem már kölyökkora óta.
- Útközben elmagyarázok mindent.
A gázra taposva a belvárosi rendelőig meg sem álltam. Onnantól pedig hármasban folytattuk utunkat Charlottesville-be.
A kórház parkolójában hagytuk Zaynt, hogy őrizze a terepet, nehogy egy apró hiba is kerüljön a gépezetbe.
A szívem a torkomban dobogott, miközben róttuk a kórház folyosóit, egyenesen West rendelőjéig. Türelmetlenül kopogtam, már szinte vertem az ajtót, mire óhajtott a doktor bácsi kinyitni azt. Arcunkat látva elmosolyodott és szélesre tárta rendelője ajtaját.
- Nincs sok időnk John.-kezdett bele Melissa
- Jó.-bólintott- Üljetek le.
Legszívesebben megráztam volna, mint Krisztus a vargát, de ha türelmetlenkedek, akkor azzal nem jutok előrébb, és most minden ezen a tetves eredményen múlott. John élvezte a helyzetét, és ezt nem is titkolta. Komótosan előkereste a papírokat a hátunk mögött lévő szekrényből, majd ugyanazon lassú tempóval jött vissza hozzánk.
- Köszönöm a türelmeteket.-kezdett bele
- Kérlek ne a gáztűzhelytől kezd.-szinte már könyörögtem neki
- Jól van. Az eredmények alapján 98.9% százalékban nem William Petr a gyermek apja.
A világ forogni kezdett körülöttem. Apró kis foltok jelentek meg a szemem előtt. Még isteni szerencse, hogy leültetett, különben már a padlón feküdnék habzó szájjal. A tenyerem erősen izzadni kezdett, a fülemben lüktetett a vérem.
- De....de....de....-szólalt meg helyettem Melissa- Biztos ez?
- A teszt alapján igen.
- Most akkor mi legyen?-fordult felém az asszisztensem
Én pedig köpni-nyelni nem tudtam. Leforgott előttem az egész életem. Mi lesz velem a bátyám nélkül? Már pedig William tuti megöli. Főleg, ha nem kap fegyvert, amivel védekezhet. Ezek után, hogy menjek hozzá ahhoz a férfihoz, aki megölette a tulajdon testvéremet? A sokk hatás jeleit produkáltam.
- De egészen biztos vagy te ebben John?
- Nézd Mel. Tudom, hogy nem túl szépen váltunk el és voltak hibáim, de a munkámat profin végzem.
- Te tényleg ennyire hülye vagy, vagy fogja is valaki a kezedet?-vágott vissza az asszisztensem gúnyosan
- De térjünk vissza az eredményekhez.-váltott témát John - Van ebben jó hír is.
- Mégis mi? A bátyámon ez nem segít sehogy sem.-néztem rá újra
- De mégis.-emelte rám gyönyörű tekintetét- A teszt alapján nem Jason az apja!
- Most foglak megölni West!
Már majdnem átugrottam az asztalon vérben forgó szemekkel, Melissa fogott vissza a derekamnál fogva. Az orvos pedig ott ült velem szemben önelégült vigyorral az arcán. De le szeretném törölni a képéről. Bájgúnár. A jó édes anyukájával szórakozzon.
- Mikor akartad ezt közölni te idióta?-üvöltöttem torkom szakadtából
- Mihelyst lenyugodtak volna a kedélyek Grey. Ülj vissza a seggedre, vagy nem adom oda a papírokat.
Nagyon, nagyon vissza kellett fognom magamat, hogy ne verjem ájulásig, aztán mihelyst megmozdul újra kezdem. Melissa megszorította a kezemet, ezzel visszarántva a valóságba.
- Akkor ki az apa?
- Azt nem tudom!-vont vállat
- Akkor kérem a papírokat.-nyújtottam ki a kezemet, mire játékosan belecsapott a kezével- Mit akarsz még West? Erre rohadtul nincs időm!-huppantam vissza a székre visszahúzott kezekkel
- Mikor megyünk vacsorázni?-villantotta rám 100 wattos mosolyát
- Neked teljesen elmentek otthonról!-csóváltam hitetlenkedve a fejemet
- Ha nincs vacsi időpont, akkor nincs papír. Ez rajtad áll Grey.
- Mondj egy időpontot.-vicsorogtam rá nem túl nőiesen
- Akkor küldöm sms-ben.-vigyorgott rám továbbra is
Immáron a papírokkal a kezemben léptünk ki a klinikáról. Dühösen vágtam ki az anyósülés ajtaját, ahol Zayn üldögélt Bon Jovit üvöltetve.
- Te vezess!-nyomtam a kezébe a kulcsokat- Mert, ha én teszem neki megyünk a legelső villanyoszlopnak.
Nem kérdezett semmit, szerintem elég jól levehető volt az arcomról, hogy elöntötte a szar az agyamat.
Halihó Cukorborsók!
Kárpótlásul, amiért ennyi ideig nem jelentkezem, itt van még egy rész Nektek!
Remélem ez is tetszeni fog!
Puszi&ölelés:
Nola
YOU ARE READING
Vérfarkas a párom (H.S.) (Befejezett)
FanfictionMilyen az amikor kiderül, hogy a párod egy vérfarkas? Milyen az, amikor bevésődik? Milyen az amikor közli veled? Annyit mondok, maradj ülve, mikor közli veled, mert úgy jársz, mint én. A sürgősségin kötsz ki vérző fejjel, amiért frontálisan belemés...