Vérfarkas a párom (H.S.) (Befejezett)

26.

Este Jason randira volt hivatalos. Nem árulta el a lány kilétét. Még mindig, pedig már 1 hónapja ígérgeti.
Miután kikísértem az ajtón halk kaparászást hallottam kintről. Zakatoló szívvel szaladtam ki a teraszra. Vincent állt ott. Vagyis Harry. Elmosolyodtam, és megöleltem bundás barátomat.
- Szia! Hiányoztál! Így is!-kuncogtam- Ha gondolod gyere be!-mosolyogtam
Felálltam és bementem a házba. Nem sokkal később Harry jött be. A nyakába ugrottam, mire felnevetett.
- Kérsz vacsorát?
- Jason?
- Elment randizni.
- Tudod kivel?
- Nem, pedig már 1 hónapja be akarja nekem mutatni. De nem erőltetem. Amikor jónak látja.-tettem le a szerelmem elé a tányért
A napi történésekről beszélgettünk, kivel mi volt napközben.
- A hétvégén páran kimennének szörfözni. Nincs kedved velünk tartani?
- De! Miért ne?-vontam vállat
- Szuper!
Idilli hangulatunkat a bátyám törte meg. Dühösen bevágta maga mögött az ajtót és felcaplatott a szobájába. Szóra se méltatott minket. Csodálkozva néztünk egymással Hazzával. Mélyen a levegőbe szippantott, majd elfintorodott.
- Vámpírral érintkezett!
- Tessék? Szerinted a barátnője az?
- Kizártnak tartom. A vadászoknak tilos vámpírokkal érintkezniük. Erősen csodálkozom, hogy Cece-t nem ölte meg. Pedig az esküje kötelezi erre.
- Ezt nekem nem is mondta...szerinted vele volt?
- Nem!-rázta meg a fejét- Cece-nek égett gyapjú szaga van.
-Fúj!!-fintorogtam- Csoda, hogy nem hánytad el magadat.
- Ugye?-nézett rám tamogatásért- Végre valaki!
Nevetve ültem az ölébe. Átkarolt, majd tovább fejtegettük a bátyám furcsa viselkedését. Nem kellett sokáig tanakodnunk, ugyanis felfegyverkezve jött le az emeletről.
- Mire készülsz?-pattantam fel Harry öléből
- Munkám akadt.
- De ilyen hamar? Ki?
- Jason beszéljünk!-állt mellém Harry- Négyszemközt!-nézett rám az Alfa bocsánatkerőn
- Fent várlak!-adtam egy csókot a szájára- Okosan bátyó!-ütögettem mef Jason vállat
Hiába hallgatóztam semmit sem hallottam. Harry azonnal meghallana, ha kimennék. De mindenképpen ki fogom faggatni.
Nem is kellett sokáig várnom. Mihelyst bejött letámadtam.
- Na?
- Idegen vámpírok jöttek a városba. Jason ismeri őket régről. De többet nem tudok én sem.
- Mit tudunk tenni?
- Vigyázunk rá. Mást semmit.
- Jó!-sóhajtottam
Nagyon sajnáltam a bátyámat. Ritka az a dolog, ami felzaklatja. Mindig ő az, aki a nyugodt kettőnk közül. Most pedig szörnyű volt őt így látni.
- Hazza!-szólaltam meg az ágyban fekve
- Hm?-simogatta a karomat ritmikusan
- Olyan fura ez a béke nem? Félek, hogy eltörik.
- Baba!-kerekedett felém- Bármi történjen, mi együtt megoldjuk! Bárki és bármi jöhet. Erősek vagyunk!-csókolt meg lágyan
Belemosolyogtam csókunkba.
Csütörtökig alig találkoztam Jasonnel. Mintha került volna. Próbáltam bekeríteni, elkapni, de mindig a munkára hivatkozva elsietett. Valami nagyon nem stimmelt. Meg kell találnom a módját, hogy kihúzzam belőle a valódi okát bajának.
- A nővéred jól van Melissa?-pecsételtem le néhány papírt
- Igen! Nagyon hálásak vagyunk nektek Sophie!-adta az újabb oldalt
- Nincs mit!-mosolyogtam- Közös érdek volt!
- Mi lenne, ha összeülnénk egy vacsira valamikor? Olyan jó lenne lazítani egy kicsit!
- Naa ez nagyon jó ötlet! Megbeszélem a srácokkal!
Hazafelé elmentem a postára néhány csekket feladni.
- Hé Dr. Grey!- állított meg a nő, aki a múltkor a panziót kereste
- Ashley!-mosolyogtam rá- Hogy van?
- Jól, köszönöm. És Ön?
- Jól, köszönöm! Én nos, örültem! Viszlát!
- Doktornő!-kapott a kezemhez- Nincs kedve meginni valamit?
- Talán majd máskor. Most sietnem kell.
- A gyerekei várják?
- Mi? Ja neeem! A bátyám meg a barátom vár. Ön egyedül van itt?
- Nem, a férjemmel. Ő most pihen egy kicsit.
- Adja át üdvözletemet. Mennem kell! Viszlát!
- Viszlát!-intett
A saab motorra ülve elhajtottam. Ki ez a nő? Miért ilyen ismerős? Ajj Sophie szedd össze magadat. A hülye memóriámat azt! Legszívesebben a falba verném a fejemet.

Halihó Cukorborsók!
Meghoztam mára az utolsó részt! Jó szórakozást! Most még unalmas, de meg fogjátok érteni a későbbiekben miért szükségesek ezek a részek!
A komnenteket és szavazatokat köszönöm! Csodálatosak vagytok! 😘😘

Puszi és ölelés:
Nola