Két tizen éves...

195 7 3
                                    

Két tizen éves, akik ugyanúgy néztek ki, mint mi. Ugyanazzal a koreóval. A ruha is olyan volt. Arcukat takaró maszkjuk is ugyanolyan volt, amit pontosan úgy tolták le, mint mi akkoriban, csak más napon.
Csak tátott szájjal figyeltem a történéseket. Közben a többiek magyaráztak.
-De mi nem azon a napon voltunk -vágtam szavukba és leállítottam a videót.
-Hé... itt jön a lényeg -nyavajgott Lauren. -Elírták a dátumot. Ez pedig nemrég robbant be a köztudatba.
-Ohhh -csak ennyit tudtam kinyögni, mikor megláttam önmagam. Még mindig nem hittem a szemeimnek.
A fiúk fütyülése zárta a videót... amit hallanunk kellett volna és akkor észrevehettük volna őket... akkor rájöttem, hogy karácsonyra egy hallókészüléket kérek.
-Most robbant beeee, de én már láttam -ismételte. Szinte látszott feje felett a glória (😇) -Tii vagytook a példaképeiiiiim, a kedvenc táncosaim és, és... csinálnotok kellene egy csatornát -sikítozott.
Nyusziként ugrált egy helyben, majd rámvetette magát.
-Végre, hogy elmondhattam -magyarázta a felsőmnek.
Feldolgozni nem volt időm a történteket, de azt még érzékeltem, hogy mindenki körém gyűlik. Egy hosszas csapatölelés után Malin szétugrasztott minket. Elkezdtük az edzést. Mintha megtört volna jég köztünk. Mindenki közvetlen volt. Rengeteget nevettünk.
Jonyval összeüttköztünk és egymásra borultunk. Kacagva tápászkodtunk fel, de azzal az erővel ott is maradtunk. Emma is akkor érkezett vissza és a többiekkel kicsi a rakás elven ránk ugrottak.
A két és fél óra elsuhant mellettünk. Nevetve mentünk ki az ajtón.
-Merre tovább? -kérdeztem reménykedve. Ő hátha tudja napunk további részét.
-Mozi otthon, park vagy görkori? -csillogott a szeme.
-Görkorival elmenni a parkba aztán vissza haza. Ott meg filmezès? -kérdeztem vissza. Bólintott. -Oksa, de merre? Jobb vagy bal?
-Taxi -nevetett.
-Tényleeeg... eszembe se jutott volna.
-Tudom -nevett hangosabban és átölelte derekam.
-Nem elég, hogy a fiúk folyton szekálnak még te is? -fontam keresztbe karom.
-Csak mert szeretünk.
Teljes erejéből szorított. Sikerült kibékítenie. Fogtunk egy taxit és visszamentünk a korikért.
Pihentünk, majd megindultunk a Starbucks-ba. Ahol akaratlanul találkoztunk olyan emberekkel akikkel talán nem kellett volna...

Sziasztok! Mit szólnátok hozzá, hogyha 1-2 naponta lenne rész, de azok hosszabbak? Egy pillanat! Legyen folytatása?

Üdv: Jázmin💕

Szabad egy táncra? I. kötetWhere stories live. Discover now