Szabad egy táncra? I. kötet

Baby

-Nem tudom talán kezdetnek levehetnéd rólam a kezem. -adtam neki egy ötletet. -Még itt csinálnak rólunk képeket. Vagy még rosszabb... azt hiszik, hogy együtt vagyunk. -kezdtem el fantáziálni a lehetőségek között. Majd küldtem neki egy puszit levegőben.

-Jól van Baby. Te tudod -mondta és elvette.

Mereven néztünk magunk elé. Hálás voltam neki, hogy nem szólt semmit ezekután. És így nyertem egy kis időt magamnak. Bőven volt miről gondolkodnom, hogy mit kezdjek majd magammal a repülőn, hogyan folytatom majd az életemet. A tanulást meg inkább hagytam. Volt nagyobb problémám is. Például, hogy Marcus most akkor többet érez irántam, mint barátság vagy csak a bolondját járatatja velem? Kis millió megválaszolatlan kérdés repkedett bennem és még a gondolataim miyen sokan voltak... csak úgy elsuhant az idő. Egy percet sem unatkoztam.
Gondolataim közül Tinus csettintgető ujjai rángattak ki. Megráztam a fejem hátha magamhoz térek. Kissé úgy éreztem magam mintha hullámvasúton lettem volna.

-Rendben vagy? -nevetett. Csak bólogattam. -Megyünk kajálni. Jössz?

-Persze.

Felpattantam, de megszédültem mielőtt talpra érkeztem volna. Tinus és Marcum pont meg tudtak tartani. Kikecmeregtem kezeik közül. Megkerestem az egyensúlyomat. Valahol nagyon messze voltak. Karomat felemeltem. Nem tettem le egyből, csak álltam ott, minthogyha tűz-víz-repülőt játszanék.

-Biztos, hogy minden oké? -kérdezte Marcus. -Kezdesz megilyeszteni... inkább viszlek.

-Ne, ne, légy szíves ne! Jól vagyok. Minden okés.

Szavaim süket fülekre találtak. Igaz nem emelt fel, de azért mégis kínos volt, ahogy oldalról támasztgatott. Még a kajáldában is velem volt amíg várakoztunk. Keresett egy helyet és oda leültetett.

-Itt várj!

Rossz volt ott lenni így. Semmi bajom nem volt. Összeszedtem magam és visszamentem hozzájuk.

-Kathe szólj rá! -utasította Tinus.

-Istenkém nekem semmi bajom.

-Akkor ácsorogj -vágta be jogosan a durcit.

Nem akartam ezt csinálni velük. De hogyha tényleg semmi bajom nem volt... Marcusnak intézkednie kellett. Mellém jött és megint fogott.
Ezt sikeresen elszúrtam... Miért nem lehet felfogni, hogy egészséges vagyok, mint a makk?

-Baby, ha elengedlek és összeesel, hogy fogsz táncolni velünk?

-Nem esek össze! Rendben vagyok, voltam és leszek!

-Jól van, azért nem kell harapni!

Kiadták a tálcámat és vittem vissza a helyemre. A többiek némán jöttek mögöttem. Helyett foglaltunk és falatozni kezdtünk.

-Biztos jó az, hogy repülés előtt eszünk? -kérdeztem.

-Mindenkinek más milyen -magyarázta Marcus.

-Emily még nem repült. -mondta Kathe.

-Akkor most mi velünk fogsz először repülni -mondta Tinus feldobódottan. -Tudtátok azt, hogy az első repülése az embernek befolyásolja a többit? -ilyesztgetett.

-Szuper, akkor mostmár mindig velünk fogsz repülni -kacsintott rám Marcus.

-Van rá esély -mondta Martinus -Ráadásul egészen sok.

-Ajaj. Nekünk most indulnunk kell... -mondta Tinus, de mi még csak szedelőzködtünk. -Most, gyerünk már kis lajhárcsigák!

-Lajhárcsigák?

-Igen. Most alkottam. Azok vagytok ti.

Összeszedtük a cuccainkat és visszamentünk a váróterembe, ahol...

Szisztok! Itt a legújabb rész. Remélem tetszik, ha igen vote és komi. Mikor legyen legközelebb rész?
Nem soká jelentkezem. Mindenkinek további kellemes húsvétot!