*Hónapok múlva*
Eljött a "nagy pillanatunk". Beálltunk a tükörterem közepébe (képen). Körülvettek a többiek, amíg be nem jöttek a vendégeink. Egy kis várakozás után megérkeztek és felcsendült a várt zene.Lenyomtak a felsősök két ütemzetet (értsd: 16 mozdulat) és szószerint elcsúsztak mellőlünk. Meg se néztük, hogy kik vannak előttünk, hogy kik ilyen kíváncsiak ránk. Csak kiéltük magunkat a kis "magán színpadunkon".
A két végső póz volt a kedvencünk. Az összes koreónkban benne volt. Oldalt állunk a közönségnek, egyenes háttal lehajolunk. Megérintjük mindkét kezünkkel a bokánkat. Popsi kitol, mert most a max hatásra hajtunk. Szépen csúsztatjuk felfele a kezünket, miközben felemelkedünk. És a végső mozdulat... a nézők fele lévő lábunkkal csipőből kirúgunk. Terpeszbe érkezünk. Derékra tesszük a kezünket és a rivalda fénybe bámulunk. Ami akkor egy kicsi pislákoló lámpa volt. -Ideje lenne kicserélni -villant át az agyamon.
Lemennek az utolsó akkordok és mi nem mozdulunk. Ha halálcsönd jön, akkor valamit elrontottunk, de most... egy valamivel nagyobb tapsrovajt kaptunk, mint szoktunk. Eljött a pillanat is mikor megismerkedhettünk a két táncossal. Féltem odanézni.
-Ilyen nincs!! -kiáltott fel Kathe.Remélem tetszik, ha igen vote és komment. Holnap jön az új rész.
#nakilehetaz #tánc
VOUS LISEZ
Szabad egy táncra? I. kötet
Roman d'amour,,Ha szereted elengeded." -tartja a mondás. Azonban biztos, hogy elengeded? Vagy foggal, körömmel harcolsz érte? A főszereplőnk Emily épp visszavonulóban van kedvenc hobbijától... a tánctól. Ezt azonban megakadályozza egy hatalmas felkérés. A felkér...