Novelláim

Azok a bizonyos kék szemek [Erik Durm]

- Amy van kedved velem jönni az edzésre? - kiabált fel a bátyám a földszintről
- ‎Ha kapok 10 percet akkor veled tartok - válaszoltam

Évek óta bevett szokás, hogy amikor időm engedi mindig kilátogatok bátyám edzéseire és meccseire. Szinte már teljesen mefogadott a csapat, bár Chris azt mondta most rengeteg új játékos érkezett hozzájuk, így a szokottnál is kíváncsibb vagyok a szezon első edzésére.

- Kész is vagyok!
- ‎Akkor siessünk, mert el fogok késni, mint mindig - húzta el a száját
- ‎Sarah is jön? - érdeklődtem az egyik focists barátnő felől már az autóban
- Fogalmam sincs, ti szoktatok beszélni, nem? - nevetett
- ‎Szoktunk, de ahj úgyse érted, pasiból vagy te is - nevettem

Míg Chris az öltözők felé vette az irányt én a lelátókat vettem célba. Alig hogy felértem rögtön Sarahval találtam magam szembe, aki örömében szinte nyakamba vetette magát.

- Amyyyy - ölelt meg visítva, amit még szerintem a pályára érkező fiúk is meghallottak
- ‎Én is örülök neked Sarah - kuncogtam

Miközben mi Sarahval kibeszéltük a nyár történéseit a fiúk is lassacskán megjelentek a pályán. A bátyámnak igaza volt, tényleg sok új arc volt a csapatban.

- Chrisnek igaza volt, tényleg sok új arc van
- Figyelj és tanulj! Az ott Juninho a Groningenből igazolt - mutatott egy sötétebb bőrű fiatal srácra - Az ott Aaron, ő már volt itt kölcsönben - mutogatott tovább - Az pedig ott Ramadan, ő azt hiszen a Stoke Cityből jött
- Te honnan tudsz ennyit? - hitetlenkedtem
- Néhány sráccal összefutottunk már a napokbam - mosolygott

Az edzés lassan kezdetét vette. A fiúk körbe álltak, hogy neki lássanak az első bemelegítési feladatnak, amikor velem szemben egy számomra még ismeretlen fiatal, gyönyörű kék szemekkel megáldott srác foglalt helyet. Mintha őt nem említette volna Sarah.

- Ő ki? - mutattam az általam kémlelt srácra
- Ő Erik, azt hiszem Németországból érkezett, róla nem sokat tudok, nagyon visszahúzódó srác - ecsetelte a lány, számomra ismeretlen volt a név, mintha Sarah az előbb nem említette volna, Erik ezt a pillanatot választotta, hogy felemelje fejét, előre bamult és rögtön összeakadt a tekintetünk.
Kisfiús mosolya és sugárzó kék szemei teljesen kibillentett a valóságból, más dimenzióban éreztem magam, mint akit elvarázsoltak. Nem vagyok az az álmodozó, elbambulós típus, sőt férfi sem volt még ilyen hatással rám, de volt benne valami különleges.

- Föld hívja Amy-t! - csettintett előttem Sarah, mire azonnal visszatértem a válságba
- ‎Bocsi! Elgomdolkodtam
- ‎Ahaa, és mikor lesz az esküvőtök - nevetett
- ‎Mi? - értetlenkedtem
- ‎Úgy néztetek egymásra Erikkel, mint akik mindjárt felfalják egymást - nevetett
- ‎Nem is igaz - próbáltam kibújni

Szerencsére Sarah nem firtatta tovább a témát, így a továbbiakban csendben figyeltük az edzést és meg kell állapítsam jónak tűnik az idei csapat is. Annak ellenére, hogy sok az újonc egész jól beilleszkedtek már.
Az edzés végeztével a fiúkat kezdtem figyeltem. Próbáltam visszaemlékezni a nevekre és arcot párosítani hozzá. Kicsit még kevertem a dolgokat, viszont az egyik teljesen megragadt. Erik Durm. Tökéletesen beállított haja a közel két órás edzés végére is ugyanúgy állt, mint előtte. Mintha megérezte volna, hogy rá gondolok rám szegezte tekintetét. Egy ideig rajtam pihentette, én pedig már rákvörösnek éreztem arcomat, így zavaromban ujjaimal kezdtem játszadozni.

Miuta a levonultak a pályáról és egyenesen az öltözőbe vették az irányt én úgy döntöttem inkább a parkolóban várom meg a bátyámat. Elköszöntem Sarahtól és gyors léptekkel vettem célba autónkat.