Novelláim

Görbe tükör [Szalai Ádám]

Egy újabb Szaszaa16 kívánság 😊 Egy kicsit nagyon hosszú lett, de remélem azért nem veszi el a kedveteket az elolvasásától és remélem mindenkinek tetszeni fog😀
Jó olvasást!😘

- Egyet ígérj meg! Soha ne szeresse bele egyik focistába se! - tanácsolta édesapám
- ‎Ez nem fog gondot okozni. Tudod, hogy utálom az elkényeztetett gazdag focistákat. - mondtam határozottan

Had mutatkozzam be Fehér Léna vagyok. Apám, Fehér József a csapat fizioterapeutája. Vagyis egészen a mai napig ő volt, ugyanis mától kezdve én veszem át a helyét a csapatnál. Két éve végeztem mesterképzésen az egyetemen, mint gyógytornász és fizioterapeuta, most pedig, hogy apának abba kell hagynia egy csúnya gerincsérv miatt a munkáját én veszem át a helyét a magyar futball válogatottnál.

- Normál esetben ezt a feladatot semmi képp sem hagynám, hogy nő végezze, de benned megbízom Léna tudom, hogy nem fogod elcsavarni a fiaim fejét - mosolygott rám Pali a csapat edzője
- ‎Köszönöm a bizalmat! - mosolyogtam kedvesen
- ‎Ha gondolod holnap már kezdhetsz is, most pedig szeretnélek bemutatni a csapatnak. Mivel fontos szerepet fogsz játszani a csapat életében, így fontosnak tartom, hogy mindenkit jól ismerj.
- ‎Rendben

- Figyelem Fiúk! Bemutatom nektek Fehér Lénát, aki a csapat új fizioterapeutája lesz. Ő fog veletek foglakozni minden héten legalább kétszer, illetve a meccsnapokon.
- ‎Fehér? Akkor Józsi bá' rokona? - tette fel a roppant értelmes kérdést egy vörös hajú fiú
- ‎Igen Laci, ő József lánya - válaszolta mosolyogva mégis komolyan Pali
- ‎Király! Végre egy lány! - kiabálta el magát a vöröske
- ‎Szuper! Mostmár jobban tesszük, ha soha nem sérülünk le, meet akkor sose épülünk fel - dünnyögte egy magas barna hajú srác
- ‎Mit mondtál Ádám? - nézett szigorúan az edző játékosára
- ‎Semmit
- ‎Mertem remélni

Másnap kicsit nagy volt a nyüzsgés a stadionban. Ugyanis a csapat megtartotta a nyár első nyílt edzését. Mindenki áhítattal figyelte a pályán rohangáló focistákat úgy tűnik egyedül én érkeztem későn, ezért igyekeztem minél észrevétlenebbül helyet foglalni a kispadon ugyanis az én munkám ezúttal csak az edzés után kezdődik meg. Körülbelül 20-25 férfi rohangált a pályán, mellettük a szélső vonalnál pedig néhány melegítős férfi kiabált. Nagyon kíváncsi leszek kivel milyen lesz dolgozni, ami valószínűleg hamarosan ki is fog derülni ugyanis Pali hármas sípszóval jelezte a fiúknak, hogy bizony a mai edzés véget ért. És itt kezdődik az én munkám.

A fiúk sorra érkeztek a kis terembe. Ahogy jöttek egyesével mindenki illedelmesen bemutatkozott és a többség így elsőre is szimpatikus volt. Egy embert kivéve, aki már qz első találkozás alkalmával kihúzta a gyufát. Azt hiszem nem lesz könnyű dolgom vele.

- Szalai Ádám, de gondolom már úgyis tudtad. Ki ne tudná - biccentett a magas barna hajú focista
- ‎Fehér Léna, de gondolom már úgyis tudtad - vetettem felé egy "ha te így én is" mosolyt. Nem fogom hagyni hogy semmibe nézzen. Komoly munkára fogom készteti, amitől talán egy kicsit visszafogja magát.
- ‎Felvágták a nyelved cica
- ‎Te pedig tipikus bunkó focista vagy
- ‎Csak nem akarok lesérülni egy amatőr miatt
- ‎Ha esetleg valaki felrúgna vagy megbotlanál a saját lábadban az nem az én hibám lenne
- ‎Nem vagyok olyan szerencsétlen, hogy magamtól elessek - mérgelődött, majd folytatta - Én már akkor fociztam, amikor te még meg sem születtél
- ‎ Akkor nem kellene már felhagynod a fudballal? - húztam az agyát - Mégis hány évesnek nézel? - tettem fel a költői kérdést, de a valaszt meg sem várva mentem be a terembe, ahol a többiek már készen álltak, hogy elkezdjük a kezeléseket