Több,mint barát... [Marco Reus]

987 30 4
                                    

Meglepetéés!!! Visszatértem!!! Illetve el sem tűntem csak kicsit el vagyok havazva, így a félév végéhez közeledve, de ahogy felszabadul egy kis időm igyekszem haladni a novellákkal és a Durm sztorival is!
Ez most egy kicsit rövidke novella lett a többiekhez képest, de remélem attól még tetszeni fog Mindenkinek!😊 Ezt a novellát külön ajánlom tothnoemi11 nak, aki már egy ideje hiányolta a mi drága Reusunkat úgyhogy tádám, csak most csak a te kedvedért!😊 Remélem neked is tetszeni fog! Jó olvasást Mindenkinek! Puszi! 😘

**

- Mikor látogatjuk meg anyáékat? - néztem Mariora a tv előtt ülve
- ‎A héten jó lenne, itt van a kupa döntő a nyakunkon. Szeretnék arra is koncentrálni. Ez most nagyon fontos a csapatnak.
- ‎Egyet értek
- ‎Ugye eljössz?
- ‎Ki nem hagynám - vigyorogtam
- ‎Akkor tuti nyerünk - tömte teli száját popcornnal
- ‎Marco... - kezdtem volna bele, ha valaki nem töri ránk szabályszerűen az ajtót
- Szólítottatok? - lépett be az említett, ez meg hogy a fenébe került ide
- Kopogni ki fog? - förmedtünk rá egyszerre
- ‎Te se szoktál - nézett rám vigyorogva
- ‎Hogy te milyen pofátlan vagy - vágtam hátba - Foglalj csak helyet, érezd jól magad, a szobám nem szeretnéd esetleg?
- ‎Veled együtt? - vetődött le közénk nevetve
- ‎ Mondtál valamit? - néztem magában motyogó testvéremre, aki csak legyintett egyet - Egyébként miért jöttél? - nézett legjobb haverjára Mario
- ‎Ja igen - pattant fel lelkesen Marco
- ‎Mint bizonyára tudjátok jövőhéten lesz a szülinapom
- ‎Térj a lényegre majom - nevettem
- ‎Ma még kihúzod a gyufát Götze - mindig így hívott, ha fel akart idegesíteni - Na de a lényeg a hétvégén bulit szervezek és ott a helyetek
- ‎Király! Viszem a piát - pattant fel lelkesen Mario
- ‎Laura? - nézett rám sunyin
- ‎Nem is tudom - szivattam
- ‎Kihagynád a legjobb barátod szülinapját?
- ‎Te azt honnan veszed, hogy te vagy a legjobb barátom? - vigyorogtam kihívóan
- ‎Még pelenkába pisiltél, amikor már ismertelek - nevetett
- Mínusz egy vendég - sértődtem be
- ‎Mostmár tényleg fejezzétek be - nevetett bátyám
- ‎Nem... - kezdett bele Marco, amikor kopogás zaja törte meg vitánkat

- Kicsim! - csókolta meg szerelmét bátyám
- ‎Látod Reus? Így szokás kopogni mielőtt bepofátlankodsz valahova - vágtam hátba
- ‎Miről maradtam le? - nevetett Ann
- ‎Csak a szokásos civakodás - legyintett testvérem
- ‎Laura nem akar jönni a bulimra - játszotta a nagy óvodást Marco
- ‎Ezt egy szóval sem mondtam
- ‎Milyen buli? - értetlenkedett
- ‎Hát te is elfelejtetted a szülinapomat?
- Dehogy felejtettem, csak nem tudtam hogy te szervezed a saját bulidat

Ann és végül Marco is maradt a nap hátra lévő részére, amit végig nevettünk. Ha ez a két idióta össze kerül nincs megállás, de komolyan. A nap végére már fájt a hasam a sok röhögéstől, de pont ezért szerettem Marcot, mert bármikor fel tudott viditnai és bár általában dől belőle a hülyeség azért komoly is tud lenni és a legfontosabb helyzetekben eddig még mindig mellettem állt.

**

Izgatottan készülődtem Marco bulijára. Őszintén reméltem, hogy örülni fog az ajándékomnak, ugyanis ezúttal nagyon személyesre terveztem.

- Laura! Kész vagy már? - kiabált fel Mario a földszintről
- Megyek már! - simítottam egy utolsót ruhámon
- Kinek akarsz tetszeni? - mért végig testvérem - Csak nem Marconak?
- Ne kezd te is! Tudod, hogy ezer éve haverok vagyunk, olyan mintha a bátyám lenne
- És én? - durcizott be
- Nyugi, mindig te leszel a kedvenc bátyám - karoltam át vállát
- Mertem remélni - nyomott vigyorogva puszit arcomra - Na irány a Reus ház - pattant be fekete audijába

NovelláimDonde viven las historias. Descúbrelo ahora