Bite me! (Bakugou x Reader) 🇭🇺 /BEFEJEZETT/

After story: Izuku

A fiú hirtelen nem fogta fel mi folyik körülötte, zavartan pillantott édesanyjára és a mellette ülő mentorára, majd a vele szemben ülő fiúra.

Nem volt jellemző, hogy a felemás hajú arcán érzelmek jelenjenek meg, de most egészen elszánt volt. Heterokróm szemeivel fürkészte a zöld szempárt a válaszra várva.

Izuku ismét édesanyjára nézett. Tudta hogy mit szeretne, és tudta hogy az anyjának az a lényeg hogy ő boldog legyen. Inko mosolygott, hiszen pontosan tudta hogy a fia mit fog válaszolni. Izuku egyenesen a felemás szempárba pillantott. Elmosolyodott és át nyúlt az asztal felett, megfogva az előtte ülő össze kulcsolt kezeit.

-Nagyon szeretlek Shochan, de nem gondolod hogy ez kicsit korai?-kérdezte, mire a jelen lévő másik két személy kissé megdöbbent.

-Korai?-kérdezett vissza.-Akkor se lett volna korai, ha akkor teszem meg mikor járni kezdtünk.-válaszolt nyugodtan, mire a zöld hajú teste megremegett, szemei pedig könnybe lábadtak.-Szeretlek Izuku és minden vágyam teljesítenéd, ha hozzám jönnél.-mondta mégegyszer, mire a másik nem is tétovázott, azonnal bólogatni kezdett.

-És én hozzád szeretnék menni.-mondta a fiú. Ekkor Todoroki felállt, mellé lépett, megfogta az egyik kezét, majd a dobozból kivete a gyűrűt, és Midoriya ujjára húzta.

Izuku következő hete elég zsúfolt lett így. Mindent titokban kellett elintéznie, hiszen ő is és Todoroki is egyre fentebb tornázták magukat a ranglétrán, ami annyit jelentett hogy rengeteg szabad idejük arra ment el, hogy interjúkat adtak. Todoroki amúgy is nagy népszerüségnek örvendett, főként a lányok körében rideg sármja végett, de kedvesének se kellett panaszkodnia, hiszen neki is egyre nagyobb rajongó tábora volt, végtére is egy eszeveszett édes fiú volt. 

Nagyon kevesen tudták a jó hírt, és Midoriyat valami zavarta. Erős hiányérzete volt, és pontosan tudta is miért, de nem tudott egyszer se fent maradni, hogy telefonálhasson (Név)nek. Todoroki pedig pontosan látta, hogy ez nagyon is aggasztja őt.

Így történt az hogy mikor Izuku ismét elaludt, pedig szegény nagyon harcolt, hogy ez ne történjen meg újra, elő vette telefonját és berendelt két repjegyet. Egyet magának, és egyet Izukunak, hogy meglátogathassák a lányt, és elmondhassák neki a hírt. Ezek után felhívta az ügynökséget ahol Izuku dolgozott. Elintézett szinte mindent alig egy óra alatt.

Másnap reggel, egy apró üzenet várta a zöld hajú fiút, amiből rá is jött hogy az esküvő előkészületeit miért bízta rá a felemás hajú.

Szóval az utazás előtt lehettek két nappal, mikor Todoroki telefonja vadul csörögni kezdett. Izukunak már görcs is keletkezett a gyomrában hiszen érezte, hogy ez a beszélgetés keresztbe fogja húzni a tervüket. És nem is tévedett.

Miután letette a telefon a heterokróm szempár a zöld szemekbe nézett.

-Nem tudunk elmenni igaz? Baj van?

-Nem.-ingatta meg fejét.-Te el tudsz menni, de én nem.

-De ha a gono-

-Te el mész.-szólt közbe, pedig nem szokott ilyen illetlen lenni.-Amúgy is meg akarod kérni hogy a tanud legyen nem? 

-De a felada-

-A feladatod jelenleg az, hogy minden simán menjen majd az esküvőn. Rendben?-mosolyodott el kicsit miközben ujjaival megcirógatta völegénye arcát.