Bite me! (Bakugou x Reader) 🇭🇺 /BEFEJEZETT/

Mocskos

/GUYS!!! ÉN MAGAM TOTÁL ZAVARBA JÖTTEM AMÉG ÍRTAM, SZÓVAL PLS AKI NEM BÍRJA A... szóval aki még túl fiatalnak érzi magát egy ilyen elolvasásához az pls ne olvassa el, mert felelősséget nem vállalok tönkretett gyermekkorért és öszzetört karakter képzetekért. Thank u!/

Anya szerencsére nem kérdezett semmit, hiába látta a foltokat a nyakamon. Észre vette mennyire le is vagyok strapálva így csak annyit mondott hogy menjek fel pihenni, majd hoz fel nekem levest.

Végig dőltem az ágyamon, de akárhogy is próbáltam pihenni, mindig amikor lecsuktam a szemem vagy Katsuki egy perverz mosolyát láttam vagy Kirishima arcát, legrosszabb esetben pedig mind a kettőt.

-Nem menekülök meg attól hogy újra átéljem, igaz?-az előérzetem pedig bebizonyosodott és mikor lehunytam szemem, hogy na most akkor tényleg alszok egyet, úgy ért a flashback, mint egy hatalmas pofon.

Kirishima idegesen az ajtó felé trappolt, miközben Katsuki felült és magához ölelt.

-Van egy ötletem.-búgta érdes hangján, amire igen csak meglepődtem, Kirishima pedig lefagyott.

-Arra gondolsz...?-kérdezett vissza a vörös hangja.

-Arra.-bólintott a szőke. Pár másodtperc csend köszöntött a szobára, csak a fiú közeledő lépteit lehetett hallani. Éreztem ahogy picit besüpped az ágy ahogy rátérdel, és közelebb kúszik.

-És te nem bánod?-suttogta halkan a fülembe. Valahogy sikerült a konteksztusból levágnom a szituációt,  és a válaszom engem is meglepett.

-Mondd csak, mire vársz még?-kérdeztem vissza válasz helyett.

Kinyitottam a szemeimet, hátha ezzel megszakítom a flashbacket, ami épp a szemeim előtt pergett, de semmi ugyan úgy folytatódott. Mintha csak egy filmet vetítettek volna a szemeim előtt.

Erre a mondatra Katsuki csak felkuncogott és belém markolt, Kirishima pedig egyből nyakamra hajolt és óvatosan csókolgatni kezdte bőröm. Kezei pedig oldalamról előre simította melleimhez.

Sosem gondoltam volna hogy benne is meg lehet ez a fajta perverzió, bár néha igazán elgondolkodom hogy melyik fiúnak nincsennek ilyen gondolatai.

Kirishima mellkasa teljesen a hátamhoz simúlt miközben kezei óvatosan játszottak melleimmel, ajkai továbbra is nyakamnál simogatták bőröm. Katsuki egy féloldalas mosoly keretei közt pillantott le melleimre, majd fel szemeimbe, végül pedig ajkamra hajolt és egy szenvedélyes csók közepette ismét lassú mozgásba kezdett.

Karjaim óvatosan akasztottam Katsuki nyakába, amég ő eldőlt, így szó szerint kicsúsztam Kiri karjai közül, amit morogva vett tudomásul.

-Hé!-szólalt fel.Mire a kedves barátom, jelzés képpen számára bele markolt fenekembe mindkét kezével.-hmf. Szerinted ez jó ötlet?

-Ki kell próbálni és megtudjuk.-motyogta a szőke alattam.

-Az nem fog ilyen könnyen menni.-sóhajtott fel Kirishima és az éjjeli szekrénye fiókjából elő halászott valamit.

-Mi a frászt csinálsz már?-ült fel velem ismét Bakugou.

-Ha csak úgy szárazon fogok hozzá, elég fájdalmas élmény lenne.-válaszolt a vörös, nem is foglalkozva a másik fiú morgásával.-feküdj vissza Bakubro.-mondta és meglepettségemre Bakugou követte ezt az utasítást, mindeközbe magával rángatott engem is. Éreztem hogy Kirishima az egyik kezét a hátamra teszi, majd ráhajol és egy apró puszit kapok keze mellett.-Eleinte ez egy kicsit kellemetlen érzés lesz.-Suttogta.-De ne aggódj, Bakubro mindent el fog követni hogy ne fájjon.