Feltételek 2.

3.1K 247 177
                                    

Elkerekedett szemekkel emeltem rá tekintetem, ő csak a plafont szugerálta alig látható pírral az arcán. Kicsit Felkuncogtam.

-Ne haragudj, de szerintem valami probléma van a fülemmel.-mondtam megrángatva egyik fülcimpám.-Olyan volt, mintha azt mondtad volna, hogy azt akarod hogy a barátnőd legyek.

Felmorrant miközben hirtelen kapta rám a tekintetét. Szemei egyszerre több érzelmet is közvetítettek felém, de nem tudtam melyik volt a legdominánsabb ebben a pillanatban.

-Mert azt mondtam.-mondta és tekintetét teljesen az enyémbe fúrta.-Megmondtam, az enyém vagy, és nem akarom, hogy még egy olyan balhé legyen, mint ami a hegyhajú rohadékkal volt.

-Katsuki, te tisztában vagy azzal, hogy egy kapcsolat mivel jár?-bújtam ki a kezei közül. Szúrósan pillantott rám. Felültem.

-Tényleg hülyének nézel?-kérdezte miközben felkönyökölt.

-Nem! Viszont, szeretném ha tiszta lenne előtted, hogy ez az egész mit vonhat maga utá...

-Úgy beszélsz az egészről, mintha valami katasztrófa lenne.-hallani lehetett hangján hogy egyre ingerültebb.

-Mert veled az is lenne!-vágtam rá gondolkozás nélkül. Azt a tekintetet amit akkor kaptam, senkinek sem kívánom.Mikor leesett hogy mit is mondtam ajkaimat eltakartam kezemmel.-Mármint, hagyd hogy megmagyarázzam...

-MIT AKARSZ EZEN MAGYARÁZNI?-ült fel már teljesen, megragadta egyik karom, egész szorosan kulcsolódtak ujjai rá.

-Katsuki, ez fáj.-motyogtam, majd sóhajtva egyet bele kezdtem.-Te képes lennél kézen fogva az utcán sétálni velem?

-Tss.-mikor már azt hittem volna hogy nem folytatja megszólalt.-Ha ezzel elkerülöm azt, hogy bármelyik rohadék rád nyomuljon...

-És el tudnál viselni több ideig is?

-Ha nem tudnálak, már nem lennél itt.

-Nyálas filmeket is néznél velem?-nem válaszolt, csak morgott egy kicsit majd halványan bólintott.

-De akkor te is nézel velem horror filmet.-mondta pár másodtperc után. Felkuncogtam.

-Nem is gondoltam hogy van egy romantikus oldalad is.

-Fogd be!-morgott miközben magához húzott, és bele csókolt a hajamba.-Teljesen kikészítesz, ugye tudod?

-Mármint?-pillantottam fel mellkasáról. Az ajtó felé bambult.

-Tss.

-Ha a barátnőd leszek, akkor ki kell mondanod, majd párszor hogy szeretsz.-mondtam miközben szabadon lógó kezét megfogtam és ujjaim ujjai közé fontam.

-Tisztában vagyok vele.

-Az első pár hétben borzasztóan zavarba leszek.-közöltem.

-MERT?-csattant fel.

Te kényszeresen kiabálsz, ugye? Ez valami betegség nálad, igaz?

-Mert mások előtt fogjuk majd egymás kezét meg.. ahogy ismerlek...mások előtt is simán meg fogsz csókolni...-halvány pírral fordítottam el arcom.

-Várj, azt mondod, hogy ha együtt leszünk, akkor bármikor és bárhol megcsókolhatlak?-hallani lehetett hangján a szarkazmust. Kicsit bele boxoltam mellkasába.-Nem értem miért kéne zavarban lenned.-mondta miközben keze, ami eddig ölelt lesimított gerincem vonalán és bele markolt fenekembe. Hajamba suttogott.-Hiszen most is teljesen meztelen vagy.

-De ezt nem mások előtt csináljuk.

-Szeretnéd?

-Perverz.-néztem rá. Nem kellett volna, mert azt hittem ott helyben belehalok abba a mosolyba, amit rám villantott.

Basszus, tönkre tettem, eltörtem...mosolyog...de milyen kibaszott helyes.

Mélyet sóhajtottam, majd ajkaira hajolva megcsókoltam. Ő már mindkét kezével fenekem fogva magához préselt teljesen, majd hátra dőlt az ágyban.

-Szóval, elfogadod a feltételem!

-Na várjál, te ezt így eldöntötted?

-Igen.

-Van még más is? Már csak azért kérdezem, mert azt mondtad "feltételeim" szóval, gondolom több is van.

-Ne barátkozz azzal a rohadék Dekuval.

-Ezt te se gondoltad komolyan. Ezt felejtsd is el.

-Tss.

Mi van, már megint ereszt a feje valahol?

-Esetleg, valami olyan, amit be is lehet tartani? -kuncogtam hozzá simulva.

-Ezt is be lehet tartani.

-Aha, csak nem fogom.-ültem fel.-Ha már a barátnőd vagyok, el kell fogadnod a barátaimat.-mosolyogtam rá.-Nem kell jóba lenned velük, csak azért ne nyírd ki őket.

Olyan arckifejezést még nem láttam tőle, amit akkor produkált. Egyszerre akart felrobbani, és gondolom én boldog is lehetett.

-Rohadék vagy.-mondta és ismét vissza húzott.

-Ne felejtsd el, hogy azt mondtad anyudnak, hogy ma te főzöl.

-Tudom.-morgott orra alatt.

-Akkor jó.-sóhajtva mosolyogtam rá.-Katsuki, akkor végül a barátnőd vagyok? Jó lesz ez így?

Ismét rám mosolygott. Azt hittem menten elolvadok.

-Jó lesz ez így.-mondta ajkaimat eltakarva az övéivel. Egyszerűen csak azon járt az agyam, hogy..

..Szeretem.

-Lassan haza kell mennem.-suttogtam. Bólintott. Nem akarok menni.-Holnap reggel, megvársz? Megetnénk együtt suliba.

Morgott egy kicsit, majd ismét bólintott. Ki másztam a kezei közül, és elkezdtem felöltözni. Éreztem ahogy szemeivel végig engem követ.

Nem szólt egy szót se. Felöltözött ő is, végül lekisért a bejárati ajtó elé. Mosolyogva fordultam felé, miután belebújtattam lábam a cipőmbe.

Kezeit zsebébe rejtette. Arca az átlagos semmit mondó egy kis morcossággal megfűszerezve.

-Egyszer, majd maradhatnál vacsorára.

-Egyszer, majd talán maradok.-bólintottam.

-TALÁN?!

-Talán.-öltöttem rá a nyelvem, végül egy intéssel le tudtam a búcsút és jókedvűen kivágtattam az ajtón.-SZIA MITSUKI, MAJD MÉG JÖVÖK!

-VIGYÁZZ MAGADRA!-hallottam a választ.

Már épp a kapun léptem volna ki mikor valaki megragadta karom, és vissza rántott. Mikor felé fordultam, hogy elküldtem a francba, mert egy apróbb szívroham ért, ajkait az enyémre tapasztotta.

Halványan bele mosolyogtam a csókjába. Egyik kezem az arcára simítottam.

-Haza kisérjelek?

-Nem kell. Aranyos vagy.-döntöttem homlokom az övének.-De tudok vigyázni magamra, meg még főznöd kell.

Nyomtam egy apró puszit orra hegyére.

Már épp lefekvéshez készülődtem mikor csipogott a telefonom, ezzel jelezve, hogy SMS-em érkezett. Megfogtam a mobilt és mikor meg villant a kijelző, egyszerre pirultam el és fehéredtem le, hagyott ki a szívem egy ütemet és vert borzasztó gyorsan.

Kacchan💥
"Jó éjt!"

Akkor mostmár hivatalos. Bakugou Katsuki a barátom.

Folyt. Köv.

/OI BOIZ!
Szóval, szeretnék elnézést kérni a következő bejelentésemért 🤔

Meglehet hogy csak hétvégente fogok nektek részt hozni, DE ha így lesz akkor hétköznaponta a OneShot-os könyvem fogom updatelni.

Puszi a nózitokra és buksi simi~\

Bite me! (Bakugou x Reader) 🇭🇺 /BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora