Bite me! (Bakugou x Reader) 🇭🇺 /BEFEJEZETT/

A hétvége, amikor megszöktem 4.

-Uhm, már ha persze ez nem probléma számodra.-szelídült vigyora egy mosollyá. Zavartan pillantottam félre.

-Nem lenne probléma.-mondtam.-Csak, nem is tudom...

-Kedveled Bakubrot, igaz?-kérdezte keserédes hanggal. Rákaptam a tekintetem és a szívem facsarodott bele, hogy láttam azt a szomorkás mosolyt.

-MI?-rándult meg az egész testem-Dehogy is! Uh, makacs és arrogáns...-motyogtam.

-Akkor mást kedvelsz? Vagy velem van a baj?

-Kirishima!-ragadtam meg pólóját a nyakánál, és megráztam egy picit.-Ne beszélj már hülyeségeket! Nincs veled semmi baj!-elengedtem.

-Igazad van, ez nem volt férfias!-igazította meg pólóját.-Nem baj, akkor majd elhívom Kaminarit.

-Elmegyek veled.-mondtam mosolyogva.

-Woha! Tényleg?-csillantak fel szemei.

Végülis...Katsukival ez az egész csak a stresszlevezetésről szól, nemigaz? Semmi sincs ezen kívül közte és köztem.

-Uhu.-bólintottam mosolyogva megint.-Aranyos srác vagy, szóval úgy gondolom, nem lesz ebből baj.

-El nem tudod képzelni, hogy most milyen boldoggá tettél!-mondta vigyorogva és közelebb kúsztak szorosan magához ölelt. Éreztem, ahogy egy halvány pír szaladt végig az arcomon.

Olyan közvetlen...

Pár pillanat múlva elengedett és a szemeibe nézett.  Arca inkább hasonlított egy kisgyerekére és annyira boldog volt a kisugárzása, hogy elkezdtem kuncogni.

-Tss.-lépett be az ajtón Bakugou egy tálcával a kezében. Tekintetemmel követtem, amég a tálcát az asztalra nem tette.-Legalább elpakolhattatok volna, gyökerek.

-Bocsi.-mondtam és fél pillanat alatt mellette teremve leszedtem az asztalról a füzeteket, könyveket és írószereket.

Éreztem ahogy Kirishima engem figyel.

-MIT LESEL, HÜLYE PUNK?! INKÁBB GYERE ÉS TÖMD A POFÁD AMÉG KIBASZOTTUL KI NEM HŰL!-üvöltött rá a szőke. Hangjára megrezzentem.

Már megint túl agresszív vagy, Kacchan...

-Jövök már, jövök.-mondta felállt és oda sétált az asztalhoz. Miután mindent letettem a dohányzó asztalra vissza léptem a másikhoz és leültem.

Bakugou szinte elém dobta a tányért és az evőpálcikákat.

-Köszi.-motyogtam mire csak morgott egyet.

-Melyik filmet akarod megnézni Bakubro?-kérdezte Kirishima miközben hozzá látott az ételhez, amit a szőke neki szánt.

-Még nem tudom.-rántott vállat.

-És tényleg csak horror filmjeid vannak?

-Meglep?-nézett rám.

-Nem...-pillantottam félre.-Csak nem szeretem az ilyen nagyon belezős meg túl véres cuccokat.

Gúnyosan elvigyorodott.

-Haaa? Be vagy tojva egy kis vértől (Név)?

-Azt nem mondtam!

-Ne aggódj.-mosolygott a vörös.-Majd valami olyat keres Bakubro, ami nem túl véres, ugye?

-Nem!-morgott-A való életben is rengeteg vérrel fog még találkozni, hozzá kell szoknia.

Mondta ridegen miközben megvető pillantásokat vetett rám. Kirishima megráncolta homlokát.

-Igazad van, de ez nem valami férfias.-szólalt fel pár másodtperc csend után.-Na meg a való életben teljesen más a vér látványa, mint a filmeken.