Bite me! (Bakugou x Reader) 🇭🇺 /BEFEJEZETT/

A hétvége, amikor megszöktem 3.

Reggel mikor felkeltem szűkösnek éreztem az ágyat és sokkal melegebbnek. Nyújtózkodni akartam, de megmozdulni is alig bírtam.

-Tss.-hallottam hátam mögül. Teljesen megfagyott bennem a vér.-Hogy a picsába tudsz így aludni?-kérdezte félkómás hanggal Bakugou. Nagyot nyeltem.

Basszus, akkor nem csak egy álom volt?!

-Mégis hogy?-éreztem, ahogy mocorog, végül pedig lett helyem ahoz hogy felé forduljak. Hátra pillantottam vállam felett. A szőke az ágy szélén ült, és épp nyújtózkodott.

Hátán az izmai megfeszültek mikor a feje fölé emelte karjait. Rám nézett. Tekintete szúrós volt.

-Kibaszott sokat mozgolódsz! Rosszabb vagy, mint egy örökmozgó féreg.

Ja, meg amúgy neked is jó reggelt Katsuki-Kun. Most hogy így kérdezed jól aludtam, köszönöm.

-Bocsánat?-vontam össze szemöldököm, és én is nyújtóztam egyet, csak még fekve.-Azért tudtál valamennyit aludni?

-Uhm.-bólintott, majd maga elé meredt és motyogni kezdett.-Miután elfogtalak igen.

Lefogott? Mármint...?

Az arcomra egyből pír szaladt, ahogy elképzeltem, hogyan is fogott le.

-Bocsi...

-Nem tudom hogy mi a faszért kapálózol folyton.-mondta.

-Fogalmam sincs.-mondtam és felültem.

-Mer'?-horkantott fel.

-Mert mondjuk olyankor alszom?-ráncoltam meg homlokom. Morgott valamit az orra alatt, de nem értettem.-Kirishima mikor jön?

-Tss, komolyan ez foglalkoztat téged?-pillantott rám. Megemeltem az egyik szemöldököm és elvigyorodtam. Közelebb kúsztam hozzá, fel térdeltem, hátulról pedig átöleltem a nyakát.

-Mi az Kacchan? Csak nem féltékeny vagy?-Egy puszit nyomtam az arcára, mire elvörösödött a feje, nem zavarba jött, hanem dühbe gurult.

Ismét morgott egy picit. Lelökte magáról kezeimet, majd felállt.

-Nem tudom mikor jön.-sziszegte és pár lépéssel az ajtó előtt termett. -Szedd össze magad, aztán gyere le.

-Oké.-motyogtam.

Érzem hogy ez a hétvége fantasztikus lesz...

Elengedtem a ceruzát és nyújtóztam egyet. Teljesen elgémberedtem már.

-Kész vagy?-morogta rámnézve Bakugou.

-Ja, ellenőrizd.-toltam elé a füzetet.-Neked megy?

Pillantottam a mellettem gubbasztó Kirishimára, akinek még az enyémtől is rosszabbul állt a szénája. Kétségbe esetten emelte rám tekintetét.

-Én még mindig nem értem.-motyogta olyan hallkan, hogy csak én halljam.

-MIT NEM ÉRTESZ, HÜLYE PUNK?!-megrezzenve pillantottunk az épp felrobbani készülő fiúra.-HE?

-Hát... hogy.... az x-ből hogy lesz szám.

-ESKÜSZÖM MEGÖLLEK!-préselte ki fogai közül a szavakat miközben a tenyerében pár apró robbanás világította meg oldalról az arcát.

-Nyugodj le, Kacchan!-szóltam rá, majd rámosolyogtam a vörösre.-Az csak a képletben van úgy.

-Mármit?-nézett rám reménnyel teli szemekkel.

-Uhm.-nyomtam az ujjam a papírra.-Látod ezt. Ha az y egyenlő hattal, és a z egyenlő kilenccel, a két számot össze kell adni. Tehát y+z egyenlő?