A Bosszú Hálójában

36.|Tehetetlenül

A műtétem elmaradt, mert fájni kezdett hétfő hajnalban a torkom, így kockázatos lett volna az altatás.
Ebben az évben, már nem fognak megműteni, ami azt jelenti, hogy 3 legrosszabb esetben 6 naponta hozom a részeket. 😊♥️

A helyet csak egy a plafonra szerelt lámpa világított be. A szokásos berendezés az az székek és asztal, mellett egy matrac és takaró fogadott, na és az a nő.
Bátortalanul közeledtem felé, a lábam remegett, mire váratlanul felnézett.

- Kim?
- Linda? - kerekedtek ki a szemeim.

- Hogy kerülsz ide?? Istenem, te vérzel. - ült fel azonnal.
- Nem, én jól vagyok. De te.. - ám itt megakadtam, egy szó sem jött ki számon a meglepettségtől.

Linda lassan felállt, majd megfogta a kezem és az asztalhoz vezetett. Leültem vele szembe mire megsimította a combomat.

- Kim, hogy kerülsz ide?
- Én. Én, tudok mindenről. - nyögtem ki nagy nehezen.
- Mi az, hogy mindenről? Mi mindenről?
- Shawn, az ügynökség, Balmont és azt hiszem ezzel mindent elmondtam.
- Mindent mondj el amit tudnom kell.

Arca meggyötyört volt, szája szélén pedig alvadt vér díszelgett, gondolom a fél év alatt nem egyszer verték meg. Szemeim könnybe lábadtak, mire megsimította az arcomat.

- Kim, Kim koncentrálj. Minden rendben lesz, ígérem. De ahhoz el kell mondanod mindent.

Bólintottam és erőt véve magamon mesélni kezdtem neki. Mindent elmondtam, egészen az elejétől.
Linda majdnem tátott szájjal hallgatta a beszámolómat.

- Szóval Shawn életben van. - sóhajtott.

Látszott, hogy hatalmas kő esett le a szívéről.

- Igen, a karomra írtam a címet, ahova mennem kellett volna.
- Psztt. Itt a falnak is füle van. - intett le. - Kim, ugye tudod, hogy hatalmas veszélyben vagy?
- Ez már fél éve így van. Kezdek hozzászokni. De most, Balmont azt ígérte nem fog bántani.
- Egy szavát sem hitted el, igaz? Még akkor is hazudik, amikor kérdez.
- Szerintem igazat mondott. - vezettem kezemet a pocakomra, s Linda tekintete is a hasamra irányult.
- Istenem, állapotos vagy??? - kerekedtek ki a szemei.
- Igen.
- A fiam az apja?? - tekintett rám félve.
- Igen.
- Istenem, ne. - temette arcát kezei közé.
- Linda, Linda megrémisztessz. Mi ez az egész?
- Kim. Van egy hatalmas titkom, amire Balmont valahogyan rájött.
- Nem értek semmit.
- 18 évig sikerült titkolnom Shawn előtt. De Balmont rájött, felelőtlen voltam annak idején. Jobban kellett volna védenem őket. A fiamat és Gregor -t is. Ez az egész az én hibám. - kezdett el sírni.
- Ugye nem az amire gondolok, Linda. Linda ugye nem az amire gondolok?? - térdeltem elé.

Megfogtam a kezét, mire tekintetét rám emelte.

- De igen, nagyon sajnálom Kim. Ennek az egésznek borzalmas vége lesz. - törölte le a könnyeit.
- Shawn megfogja érteni, higgy nekem. - öleltem meg.
- Ha megtudja, hogy az egész eddigi élete hazugság volt, össze fog törni.
- Nem, nem fog. Nagyon erős férfit neveltél belőle. Megvédett engem, harcolt a végsőkig. Ez pedig megmentette az életét. - vettem elő zsebemből Gregor jelvényét.
- Tedd el, azt szeretném, hogy neked hozzon szerencsét. Én innen már nem jutok ki élve, csupán azt remélem, hogy a fiam egyszer megbocsájt nekem.
- Ne is mondj ilyeneket. Mind kijutunk innen. Shawn eljön értünk.

Lépteket hallottam, majd a következő pillanatban nyílt az ajtó.
Mitch önelégült arcával kellett szembesülnünk, mire Linda azonnal felállt és engem a háta mögé utasított.

- Oh, oda ne rohanjak. Véded a fiad fattyát? A hős nagymama. - parodizált Mitch. - Kár, hogy erre nem érünk rá. -indult el.

A pulzusom pillanatok alatt az egekbe ugrott, Mitch már csak alig pár méterre volt tőlünk, amikor Linda a férfi cipője elé köpött.