𝕊𝕜𝕒𝕣𝕝𝕒𝕥 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓲𝓳𝓲𝓻𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

14.🌹

Eijiro Pov.

Kinyitotta kissé a száját és belehelyezte a virág szárát, oldalra hajtotta a fejét egy picit és kéjes tekintettel rám nézett. Az ingét félig engedte lecsúszni a vállain.

Itt... azt hiszem lefagytam. A szemeim óriásira nőttek. Annyira.. de annyira izgalomba hozta a fantáziám. Nincs olyan ember aki az ilyenre nem így reagál.. ez a tekintet jobban magával ragad mint mikor pucér emberekre próbáltam felizgulni tizennégy évesen. Ami.. sajnos nem sikerült. Ha őt néztem volna.. kétség kívül, ment volna.

-Na... Mi van?-Kérdezte hatalmas vigyorral az ajkain.

-Ez... rohadt szexi...-Csúszott ki a számon, pedig nem akartam bevallani neki.. hisz így is akkora egóval áldotta meg az ég.-Annyira gyönyörű vagy...-Fokoztam tovább.

-Szeretnél te is egy ilyen képet?-Mikor megkérdezte ezt azt hittem viccel.-Miután csináltál így párat odaadom az ingem és a rózsám... és csinálok rólad is. Értek a gépekhez.

-De.. Mégis, miért csinálnál rólam is? Mármint.. és csak egy fotós vagyok... Nem szoktam modellkedni.

-Azon a képen amit csináltál magadról.. modellt álltál. És, ne bízd el magad ettől. De látok benned kapacitást.

-Oh.. az a kép..-Néztem le.

-A húgod volt a tükröződésben igaz?

-Igen... De, hallottál mindent nem? Az apámmal.

-Hallottam.

-Akkor ezt mind most azért csinálod hogy jobb kedvem legyen?-Néztem fel rá hirtelen.

-Nem.. dehogy. Mégis miket gondolsz rólam? Tch.. nem érdekelnek más ember bajai.-Erre kissé elkeseredtem.-De.. tehetségesnek gondollak. Ezért kértelek meg téged. Szóval az élet bajai helyett most koncentrálj rám.. és fotózz..

Sokszor mondta.. a nagymamám régebben, hogy majd jön valaki, aki miatt háttérbe helyezem magam, és az ő kéréseit előtérbe. Sohasem értettem miért mondja.

-Jó..-Mosolyodtam el. Mosolyt csalt az arcomra. Azt mondja nem értem teszi, de én mégis úgy hiszem hogy de. Alig két hete ismerem. Mégis úgy hiszem.. nem akarja hogy rossz kedvem legyen.

Felemeltem a kamerám ő pedig újra felvette azt az iszonyatosan szexi pózt és arcot amit az előbb is. Ha ez a kép napvilágot látna... a képet bámulók instant orgazmust kapnának..

Rengeteg képet csináltam így, mindenféle szögből. Majd végül rá is közelítettem az arcára, akkor pont a kamerába nézett. Lefotóztam.

-Kész vagyok..-Mondtam ki remegő hanggal. Hisz ilyenkor mikor őt fotózhatom forr a vérem, és remegni kezdek.

-Akkor..-Levette magáról az ingét és a rózsát is kivette a szájából. Odasétált hozzám.

-Szóval.. most akkor, nekem kellene így beállnom?

-Igen, ha nem rejtegetsz a felsőd alatt óriási hájréteget.. amit kétlek mert egész vékonynak tűnsz, akkor elég jó képeket csinálok.

-De.. nekem, nincsenek kockáim..-Néztem rá zavartan. Istenem.. ez annyira égő.

-És?-Húzta fel a szemöldökét.-Nem is gondoltam hogy vannak.-De.. valaki nézhet ki pont azért ellenállhatatlannak egy képen mert annyira kiszolgáltatottan néz ki..-Ez a mondata nagyon zavarba hozott.-Vedd le a felsőd.

Kicsit haboztam de végül mégis lehúztam magamról a ruhaanyagot. A földre csúsztattam azt. Az arcom szinte lángolt Bakugou semmitmondó pillantásaitól. Mögém lépett, kissé megijedtem így hátrakaptam a fejem.

-Tárd szét a kezeid.-Nem értettem miért akarja ezt, de megtettem. Hamarosan a fehér ruhaanyagot megéreztem magamon. Az egyik kezemre már ráadta az inget. Majd a másikra is. Ezután elém sétált. Elég közel állt hozzám.-Neked..-Kezdett beszélni.-Be sem kell kenni pirosítóval az arcod.. 

-Hm?..-Fordítottam oldalra a fejem.

-Hisz te elpirulsz a közelemben...-Vigyorodott el, mire én még jobban elvörösödtem, ő ekkor a virág szárát az ajkaim közé nyomta, az egyik ujját végighúzta a számon.-Maradjon ez a tekintet... Olyan ártatlan...-Ment távolabb tőlem és felvéve a gépemet lefotózott.

-Ez.. annyira zavarba ejtő..-Suttogtam magam elé.

-Ez egy modell mindennapi munkája... Ez semmi még.-Mondta nekem, közben más-más szögekből fotózott.

-Igazán?...

-Húzd le a slicced...

Boldog új évet cycák, a néni most nagyon kész van. 🖤

so, jóéjt nekem.