𝕊𝕜𝕒𝕣𝕝𝕒𝕥 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓲𝓳𝓲𝓻𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•

28.🌹

❌Eijiro Pov.

Teljesen olyan mint én...ki van téve az apjának.. Ő csak egyedüli erőböl akar építkezni. Nem akarja hogy mások lenézzék.

A rokonszenvem ami felé húzott egyre csak erősebbé vált. A csomó, ezen a még meg nem kötött köteléken iránta csak nőtt. Egyre szorosabbá és szorosabbá vált.

A fel nem fedett érzelmeim, csapadékként zúdúltak ki a szemeimből, mint ha egy soha el nem álló eső lenne. Valaki bánatának a végtelen tengere.

Ahogy a keze közelített az arcomhoz, nem tettem semmit csak folyattam le az arcomon a könnyeim.

Ennek oka pedig... Az hogy ráébredtem milyen bolondság az amit jelenleg teszek. Hogy szerencsétlen helyzetből még annál is szerencsétlenebbe kerültem.

Kötődni kezdtem a jövőbeli ellenségemhez.

Az az ütés talán észhez térített volna, elég akaratot adott volna ahhoz hogy nemet mondjak. Hagyjam abba, ne fotozzam le többször.

De az ütés nem érkezett meg, helyette a skarlátos szemeihez találtam magam közel.

-Bakugou...-Fordítottam el a fejem.-Üss meg... Igazad van. Túl sokat hallottam.-Szipogtam.

-Neked.. Mégis mi bajod?

-Csak.. Ráébredtem valamire.-Mosolyodtam el.-Egészen idáig, fogalmam sem volt arról hogy kinek a fia vagy...

-Na és? Mi van akkor? Mi változik most hogy tudod? Megcsináljuk azokat a képeket, első leszek és már nem leszek a fia.

-Ez túl nagy kérés.. Ne rakd rám ezt a terhet... Ez úgy sem ér semmit. Te is tudod... A jövőben mi ellenségek leszünk. Ígyis, úgyis át fogjuk venni apáink cégét.. Csak idő kérdése az egész.

-Komolyan rád férne egy kiadós verés.-Rakadta meg hirtelen az ingem és erőből a földhöz nyomott, a fejem nagyot koppant a talajon.

Az egyik lábát áttete a csípőm másik oldalára majd helyet foglalt rajtam.

-Mit csinálsz?..-Kérdeztem de válasz helyett egy ütést kaptam az arcomba. De nem azt a csattanósat.. Ez az ütés ökölből jött.

-Ne merj behódolni az öregednek. Nem úgy volt hogy utálod ha azt hiszik rajta mászol fel? Nem úgy volt?-Emelte fel a hangját majd megint megütött.-Ne merj hazudni nekem!

-Bakugou..-Kaptam a kezeim a fejemhez, az ütései erősek voltak, perzselték a bőröm.

-Azt hittem nem az vagy.. Aki ilyen könnyen feladja. Szerinted véletlen az hogy téged választottalak? Az hogy téged akartalak mint fotósom?!-Egy mosoly jelent meg az arcomon. Bár hamis volt.-Akkor is a fotósom lettél volna.. Ha a világ is ellent mond ennek...

-Most.. Mire célzol?-Néztem rá ijedten.

-Mindent te indítottál el.. De már nem csak te döntesz. Sőt, te már nem is dönthetsz.. Nincs meg a jogod hozzá.. Hisz te.. Már így is úgy is azt fogod tenni.. Amit én mondok. Hisz hiába lennénk ellenségek.. Akkor is felém néznél. Milyen irónikus. Nem de?-Nézett rám szánakozóan. Mégsem láttam gonoszságot a szemeibe.

❌Katsuki Pov.

-Megjelentél az életemben, rajongtál értem, ezért hát én is részese lettem a te életednek, erőfeszítés nélkül értem el hogy érdeklődj irántam. És, mind ezt meghívó nélkül. Hát mi lennék én ha nem király?-Húztam gúnyos félmosolyra ajkaim, míg az előttem álló vörös fiú izzó skarlátos szemei beleégtek a tekintetembe.

-Szemét...-Szorította össze piciny, vékony, csontos ökleit.-Ne játssz velem!-Ordított rám torka szakadtából.

-Nem játszok..-Hervadt le a mosoly az ajkaimról.-Tudtodra adok valamit...

-Micsodát?..-Nézett rám már dühösen.

-Valójában.. Te hiába mondod azt hogy ellenségek leszünk a jövőben. Hisz igazából ha nem kérnélek arra hogy légy a fotósom is az akarnál lenni. Akkor te kérnél rá hogy lehess az. És... A jövőben, ha egyszer tényleg az történik majd amit mondasz.. Akkor sem én leszek az aki megkeresi a másikat..-Kezdtem ismét vigyorogni, egészen addig míg az ő keze nem lendült az én arcom felé.

De nem ütött meg.

-Szerencséd.. Hogy ilyen gyönyörű vagy.. Nem akarom hogy egy ocsmány lilulás csúfítsa el.. A látványod.-Nézett félre.-Most pedig eressz. Délutánig szedd renedbe magad. Ha... Komolyan gondoltad azt amit apádnak mondtál.. Akkor ha első helyezetté teszlek a képeimmel nem leszünk ellenségek. Szóval nincs választásom.

-Tch.. Végre megjött az eszed.-Engedtem el őt és leszálltam róla.-Fürödj meg. Az arcod jól mosd meg. Szarul mutat ha egy férfi könnyáztatta tekintettel néz végig rajtad. És amúgy sem illik ez az arc a szemeidhez.-Szóltam hozzá zavartan, erre csak elmosolyodott.

Nem értettem miért. Sosem értem, mit miért tesz.

Hellou Népi. Elkezdtek elindúlni a szálak. Remélem nem lettek túl értelmetlenek. Egyébként.. Mentenem kellene a könyveim. A legbiztonságosabb az lenne ha leszednék mindent míg le nem megy az article 11-13. De lusta vagyok... Szóval ha tuti lesz a dolog max akkor. Ha meg eltűnnek így járok. Majd Írok újakat.🙌