Katsuki Pov.
-Tessék.-Dobtam oda a céges kártyáját a vörösnek.-Multkor egyébként is eltörtem a tiéd.
-Tudom.-Mosolyodott el mikor elkapta a kártyát.-De máris kapok? Hisz még alig értem be az épületbe.-Kezdett el nevetni és rácsatolta a pasztel sárga nyakában levő szallagra a kártyát.-Tetszik..-Motyogta magába.
-Attól hogy ez az első napod még tudniuk kell hogy ki vagy. Oh igaz is... Gyere.-Intettem neki.
-Hová megyünk?-Kiváncsiskodott.
-Az irodádba.
-Miii? Saját irodám is lesz?-Kezdett lelkesen vigyorogni.
-Mondhatjuk úgy is.-Válaszoltam neki majd kinyitottam az irodám ajtaját.
-Úristen! Bakugou! Ez az enyém?-A szemei ragyogni kezdtek. Azt hiszem örült.
-Igen.-Megköszörültem a torkom majd kinyújtottam a kezem és a sarokra mutattam az ujjammal.-Az a tiéd.-A sarokba egy asztal, az oldalán kis vékony alig 40cm-es hosszúságú fa"fal" Helyezkedett el. Azon egy kis ablak is függönnyel.
-Te...-Lehervadt a vigyor az arcáról.
-Mi van? Cuccolj le. Még kis aranyos kipárnázott fa széket is szereztem neked. Rózsaszínű párnával.-Kacsintottam rá.
-Illúzió romboló vagy..-Sértődötten az asztalához ment és helyet foglalt. Az a szék amit neki hozattam sokkal alacsonyabb embereknek lett tervezve. De direkt így akartam. Elég vicces látványt nyújt ahogy kinyújtja a lábait rajta.-Komolyan.. Megérte nekem ide jönnöm?
-Már aláírtad.-Rántottam meg a vállam.-A mai feladatod csak egy fotózás lesz. Kiváncsiak arra hogy mit tudsz.
-Oh?-Hirtelen fellelkesült.-Mikor?
-Úgy 5 perc múlva. Szerintem öltöznöd kellene. Nem szeretik a későket. És mivel nem vagy még profi modell nem fognak előkészíteni. Erről neked kell gondoskodnod.
-De.. Én semmit nem hoztam.-Teljesen kétségbeesett.
-Hát mit is csinálnál te a csodálatos főnököd nélkül?-Elővettem egy kis dobozt.-Vetkőzz. Adok ruhákat. Ezekben tuti a siker.-Formáltam kis kör formát az ujjaimmal.
-De..
-Mire vársz? Vetkőzz.-A dobozból kiemeltem egy bőrnadrágot és egy feszülős vörös flitteres elég extrémül kinéző pulcsit. A régen lenyúlt fehér vanst tettem hozzá.-Ezek tökéletesek lesznek.-Vigyorogtam el majd Kirishimára vezettem a tekintetem.
Sóhajtott majd lassan legombolta a rajta levő fehér inget és az asztalra hajtotta. Kikapcsolta a a barna bőrből készült övét majd kigombolta a nadrágját, végül a cipzárt is lehúzta. lassan letolta magáról a nadrágját. Kiemelte belőle a lábait is.
Sovány a testalkata... de izmos is. Pont jó. Tökéletes modellnek. Talán sikeres lesz. A magazin most őt választotta... szóval akkor már sikeres, nem csak lesz.
-Add már a ruhákat.-Mondta zavartan és egyik kezével mintha magát takarta volna. Ez egész aranyosan festett.
Odasétáltam hozzá.-Emeld fel a kezeid.-Szóltam hozzá, mire ő eléggé furcsán nézett de gondolom idő hiányában inkább tette amit mondtam. A magasba nyújtotta a kezeit én pedig lassacskán ráhúztam a flitterekkel teli felsőt. Tapadt a testére.
-Biztos vagy abban hogy ez jó?-Kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Teljesen. Na se tessék.-Nyomtam a kezeibe a nadrágot.-Ezt vedd fel te. Jah és itt a cipő is.-Raktam le elé.
-Héh.. ez nem az a cipő amit még mi?..
-De. Öltözz.-Szóltam rá.-Már késésben vagy.
-Basszus..-Mondta és amilyen gyorsan csak tudott elkészült.-Merre kell mennem?
-Gyere.-Intettem neki az ujjammal és elindúltam a stúdió felé. az ajtóra ki volt írva hogy Kirishima Eijiro. Már 5 perce itt kellene lennie. Az ajtónál megálltam majd amint a vörös beért engem és megállt mellettem kinyitottam az ajtót és belöktem rajta. Egyből utána léptem be én is a helyiségbe.
-Üdvözlök mindenkit.-Hajolt meg.-Elnézést a késésért. Legközelebb nem fordul elő. Kirishima Eijiro vagyok, remélem jól kijövünk majd.-Emelkedett fel.
-Csak hogy itt vagy.-Sóhajtott fel egy élénk kékes hajú nő. Nana, Kirishima fotósa.-Gyere gyorsan.
Kirishima indult volna meg, de megfogtam a vállát.
-Ah, mi van már?-Fordult hátra idegesen.
-Idiótán áll a hajad.-A kezemmel teljesen szétdúrtam a felállított haját hogy a homlokába lógjon.-Mondtam már hogy így jobban nézel ki. Hord így.-Elengedtem a vállát.-Most már mehetsz.
-Főnök... kérlek ne tartsd fel a modellünk-Szólt ide Nana. A modell szó hallatán a vörös ajkak felfelé görbültek.
-Menj..-Szóltam oda neki.
-Oké.-Bólintott aranyosan.-Megyek.-Odafutott a zöld háttérhez. Sóhajtottam és elővettem a mobilom. Apám keresett párszor.
Me: Mi az már?-Írtam SMS-t neki.
Fater: A hírek! olvasd a híreket! Te csirkefogó! Gyere az irodámba!
Me: Mert? Nem akarok.
Fater: Neveletlen kölyök. Hol vagy?
Me: Kirishima fotózásán. Ezt meg akarom nézni. Ki akarom röhögni ha elrontja.
Fater: Oda megyek.
Me: Miért?
Látta
Whyy kínoz a wattpad? Már másik alkalmazást kellett h letöltsek arra hogy tudjak írni. Annyira laggol a wattpad h írni nem tudok rajta 😕.... És nem a telefonnal van baj. Minden más működik.
YOU ARE READING
𝕊𝕜𝕒𝕣𝕝𝕒𝕥 [ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ✔] •𝓔𝓲𝓳𝓲𝓻𝓸 𝔁 𝓚𝓪𝓽𝓼𝓾𝓴𝓲•
Romance-Megjelentél az életemben, rajongtál értem, ezért hát én is részese lettem a te életednek, erőfeszítés nélkül értem el hogy érdeklődj irántam. És, mind ezt meghívó nélkül. Hát mi lennék én ha nem király?-Húztam gúnyos félmosolyra ajkaim, míg az előt...