Protection

18. A hazaút

Lori

- Szívhatnánk egy kis friss levegőt.

Ábrahámra nézek. A fülembe suttog halkan. Csábosan mosolygok, majd a poharammal együtt felkelek, s elindulok a teraszajtó felé. A vállam fölött hátranézek, hogy követ-e.

A teraszra érve már tudom, hogy ez a kint töltött idő vízválasztó lesz a küldetésemben.

És mégis miért csinálom? Mindőssze az elkötelezett hűségem miatt a Szilveszter család felé? Ha ezen az estén túlvagyok, nagyon át kell gondolnom, mit kérek Dáriustól ellenszolgáltatásként.

- Reméltem, hogy tudunk egy kis időt eltölteni kettesben - mosolygok Ábrahámra, amint a terasz egy eldugott szegletébe andalgunk, ahova bentről már nem látnak ránk.

- Miért is? - vesz elő egy cigarettát, amit egy elegáns gyújtóval kelt életre. Felém nyújtja a tartót, s én elfogadom. Közel hajolok hozzá, amikor az enyémet is meggyújtja.

Még jó, hogy ezt is megtanultam valamikor.

- Mert te más vagy, mint a többiek - válaszolok a kérdésére, miután kifújom a füstöt.

- Honnan tudod? - kérdezi titokzatosan. - Még nem volt dolgod velem.

Az ajkaimba harapok. - De még lehet.

- Te is más vagy, mint a többi nő - szív egyet. - Ott bent.

- Furcsa volt, hogy nem másztam egyből a nyakadba? - mosolygok.

- Igen... bár ha jobban belegondolok, jobban tetszett volna, ha így teszel.

Lépek egyet felé. - Még nem késő így tenni.

Nyelek egyet, amikor eldobja a cigijét és magához ránt.

Aha, most mutatja ki az igazi oldalát. Talán a többi hölgy ezért nem ült vele... és a pillantásuk nem féltékeny, inkább szánakozó volt, amikor engem vizslattak.

A tarkómnál fogva magához ránt, amikor megcsókol. Olyan készségesen viszonzom az ostromot, amennyire csak tőlem telik, de ilyen erőszakos csókkal eddig nem volt még dolgom. A keze egyből a fenekemet markolja, én pedig a vállát és a hátát simítom.

Hátrálunk, egyszer csak hideg falat érzek magam mögött. Nekinyom, és az egyik lábamat máris felrántja a derekára.

Ó, ez itt fog megcsinálni máris!

Mostmár a torkomat csókolja, majd lejjebb tolja mindkét pántját a ruhámnak, ami a vállamon fennakad, de lecsúszik annyira, hogy majdnem teljesen felfedje a lányokat, így az arcát most beléjük tudja temetni.

Isten az égben, most segíts!

A nyelve és a szája forró, túl nyálas, a keze fájdalmasan szorongat mindenhol, de az edzések miatt hozzá vagyok szokva az erőteljes behatásokhoz, így ez a része meg sem kottyan.

Ami a dühöt szítja bennem, hogy egy laza csuklómozdulattal eltörhetném a nyakát, most mégis a gyenge, szerelmes nőt kell játszanom.