Perfect For You [larry fanfic]

18

I might never be the hands you put your heart in

Louis

- Nagyon jó voltál, haver! - szorongatta meg Harry vállát Zayn, mire a göndör egy halvány mosollyal nézett fel rá. Mind az öten a próbateremben vártuk Sophie érkezését.

- Annyira büszke vagyok rátok! - a nő szó szerint berobbant a terembe.

- Kösz, Soph! - biccentett Liam.

- Nagyon jók voltatok! - mosolygott rám és a szöszire nézve.

- Köszi, Sophie-Dofie! - húzta ki magát Niall elégedetten.

- Sophie. - léptem oda hozzá. Komoly arckifejezésem láttán mosolya kissé elhalványult, de kérdőn nézett rám - Mit mondtál neki? - kérdeztem halkan, de a hirtelen beállt csendben így is tökéletesen hallotta.

- Miről beszélsz? - kérdezte ártatlanul.

- Sophie..Mit mondtál neki odakint? - húztam össze a szemöldököm. Kissé oldalra döntött fejjel, karba font kézzel, szigorúan méregettem a nőt.

- Az hadd legyen az én dolgom, Louis. - válaszolt Sophie elkomolyodva.

- Sophie... - engedtem le karjaimat egy nagy sóhajjal - Ebben a bandában nincs olyan, hogy 'az én dolgom'.

- Jól mondja. - bólogatott Liam - Amikor csatlakoztál hozzánk sajnos hivatalosan is lemondtál ezekről.

- Vigyázz, mert ha így haladunk lassan velünk kell járnod pisilni. - lopakodott a nő mögé Zayn. Erre mindannyian felnevettünk, végül Sophie helyet foglalt köztünk és beszélni kezdett.

- Először is - fordult körbe míg pillantása megállapodott Harryn - Ez mindenkivel megeshet, oké? Ne vedd magadra! - paskolta meg a fiú térdét mélyen a szemébe nézve. Harry lassan, összepréselt ajkakkal bólintott. Mióta elhagytuk a kis stúdióhelyiséget, ilyen feszült és rossz kedve van. Sophie szavai jól estek neki, de láttam rajta, hogy nem nyugtatták meg teljesen- Viszont! Louis, nagyon jól csináltad! - címezte nekem szavait a nő - Ha tudom, hogy ilyen hatással vagytok egymásra, nem hagyom, hogy elültessenek titeket. - csóválta meg a fejét. Harryvel összetalálkozott a pillantásunk. Arca pirosas volt s éreztem, hogy az enyém is kezd elszíneződni, így inkább szégyenlősen lehajtottam a fejem - Bár jobban örülnék, ha felvétel közben az éneklésre koncentrálnátok, de attól tartok ez hiú ábránd marad csupán.

- Erre mérget vehetsz! - bólogatott Zayn.

- Ha egymás két méteres körzetében vannak, akkor nem képesek másra figyelni. - bólogatott Niall vigyorogva. A következő pillanatban azonban fájdalmas ordítás hagyta el a száját, ugyanis egy hatalmas ütést mértem a hátára - Tommo! - nyöszörgött - Ez ma már a második! És kezd nagyon fájni.

- Legközelebb megtanulsz gondolkozni, mielőtt kinyitod a szád. - vontam meg a vállam, lazán hátradőlve. Mindenki fejcsóválva nézett, de Harry velem szemben halkan kuncogott, mire vigyorogva rákacsintottam - De most halljuk, Sophie. - emeltem a tekintetem a nőre, türelmetlenül dobolva a combjaimon.

- Jaj, fiúk! - ingatta a fejét - Harry hívása nyilvánvalóan előre rendezett volt, azon nincs mit magyarázni. Azonban...nem lehettem biztos abban, hogy elég ideig fel tudják tartani. Szóval kimentem utána. - Harry magába roskadva ült a nő mellett, nekem pedig kedvem lett volna odaugrani hozzá és addig ölelgetni, míg gyönyörű mosolya újból beragyogja az arcát.

- Az oké. De mivel sikerült feltartanod? - kérdezte Zayn, ezzel visszarántva engem a valóságba.

- Hát, tulajdonképpen bocsánatot kértem. - mondta ki egyszerűen.