stolen heart ~ jikook | ✔

35.

Nem azt mondom, hogy Jungkook paranoiás volt a nálam töltött ideje alatt, de egyszer sem ment az ablakaim közelébe és megkért mindenhol húzzam be a sötétítőfüggönyt, mert nem akarja, hogy bárki meglássa őt itt. Nem kérdeztem rá, hogy miért üldözték a rendőrök, ugyanis akárhányszor szóba hoztam az egyenruhás igazságszolgáltatókat, kirázta a hideg és teljes testéből remegni kezdett. Rossz volt így látni őt, de sajnos nem tudtam vele mi tenni. Igyekeztem a lehető legtöbbször tudatni vele, hogy biztonságban van és én nem fogok őt átadni a rendőröknek. Előbb megyek én börtönbe, minthogy engedjem elhurcolni barátomat.

Vasárnap este egymást ölve aludtunk el, én pedig ismét rájöttem arra, hogy mennyire szeretem őt. Egyszerűen nem tudnám elképzelni nélküle az életemet és nem is akarom! Annyira megszoktam már a közelségét, hogy foggal-körömmel ragaszkodok hozzá. Megnyugtat, amikor gyengéden cirógatja csupasz bőrömet, játszadozik a hajtincseimmel, vagy éppen apró puszikkal lepi el egész testemet, tudatva velem, hogy neki is fontos vagyok. Ezek az apró gesztusok éltetnek, de azért ne feledkezzünk meg a perverz énjéről sem, amit vasárnap még pihentetett, de már hétfő reggel bevetésre indított.

Arra keltem fel, hogy nyakamat puszilgatja, majd bevezeti kezeit először a takaró alá, majd a ruháim alá is. Mit ne mondjak, ilyen ébresztésben is csak Jungkook által lehet részem. Nem bántam, mert jól esett, amit csinált és nagyon hiányzott is már az ilyesfajta közeledése, de nem akartam semmit sem elsietni. Nem állt tervem között rögtön lefeküdni vele és ehhez tartottam is magam. Nos, vicces, mert még aznap este megbukott a tervem, ugyanis Jungkook beosont utánam a fürdőbe, amikor tusolni mentem és bemászott mellém a zuhany alá. Legszívesebben addig csapkodtam volna, amíg ki nem megy, de be kellett látnom azt, hogy teljesen fölösleges makacskodnom; én is pontosan arra vágyom, amire Jungkook.

Amint hátam hozzáért a hideg csempéhez, felszisszentem, de nem volt időm ezzel törődni, ugyanis Jungkook az ajkaimra tapadt és úgy kezdett csókolni, mintha legalább egy hónapja nem tehette volna ezt meg velem. Ekkor határozottan feladtam a tervemet és összekulcsoltam az ujjaimat a tarkójánál, ezzel is közelebb húzva magamhoz.

- Ugye most nem fogsz leállítani? - kérdezte, mire megráztam a fejemet és gyengéden megharaptam alsó ajkát. - Helyes! - villantotta ki fogait, majd ajkaimról áttért a nyakam csókolgatására.

Fejemet a csempének döntöttem és még a szemeimet is behunytam, mert egyszerűen teljesen kikészültem a puha ajkai és a testemre csöpögő víz együttes hatásától. Erősen markoltam először két felkarját, majd ahogy haladt lefele testemen, inkább a vállaiba kapaszkodtam, ugyanis szerintem lábaimmal képtelen lettem volna megtartani a testsúlyomat, olyannyira elhagyott minden erő.

Végigcsókolta a felső testemet, egészen az ágyékomig, onnan viszont szándékosan nem haladt lejjebb, mert gondolom húzni akarta az időt. Oké, megértem, én is szándékosan húztam az agyát idáig, de ez most teljesen más. Most éles helyzetben vagyunk, amikor pedig ő próbálkozott, akkor leállítottam a csók után. Telhetetlen voltam, ezért fejét a legérzékenyebb pontomhoz nyomtam és két nyöszörgés közepette megkértem rá, hogy csináljon végre valamit, mert meg fogok bolondulni.

- Ugye milyen szar, ha húzzák az agyad? - forgatta meg szemeit, mire bólintottam egy aprót.

- Bocsánatot kérek, Jungkook, de kérlek szépen mozdítsd meg a fejed, mert a végén én fogom magamat a szádba gyömöszölni - morogtam kissé idegesen, ugyanis kezdett elviselhetetlen lenni a felgyülemlett feszültség lábaim között.

- Ó, jaj, azt szerintem nem várom meg - villantotta fogait, majd egyik kezében megkapaszkodott a combomba és végre valahára megmozdította a fejét.