Vajon a szerelem tényleg csodákra képes? Tényleg megtudunk tenni mindent a szívünk választottjáért? Egy rossz titokból lehet szerelem?
Ha elolvasod ez kiderül.
"Olyan gyönyörű az egész lénye! Soha nem akarom elengedni és nem is fogom. Senki nem vehe...
Reggel egyedül voltam az ágyban és hiányoltam Seokjin-t.
Magamhoz tértem, majd lementem, hogy megkeressem és hallottam hangokat a konyhából.
-Biztos nem akarsz vissza jönni? -Szólalt meg Jieun.
-Már mondtam, hogy utállak. És azt mondd el, hogy miért pont most kellett nektek Haera. -Akadt ki Jin.
-Apám azt mondta, hogy most úgyse fog neked sikerülni, mert az évfordulója volt de tévedett. -Halkult el.
-És ezt tavaly nem tudtátok volna megtenni? -Furcsállta.
-Mert ez volt a 2. és mi is ketten voltunk. Ami nagyon jó volt. -Kezdett el lépkedni.
-Nem volt az. Csak az eleje. Még akkor, de mostmár undorító. -Sóhajtott. -Most pedig kérlek távozz a házamból.
-Úgyis meg fogom késelni. -Hagyta el a házat.
-Jó reggelt! -Mentem be a konyhába.
-Szia! -Mosolygott rám. -Én keltett elek fel?
-Nem. Miért? -Próbáltam titkolni de nem sok sikerrel, mert eszre vette.
-Ne haragudj! -Sóhajtott. -Mostantól nem mész sehova. -Nézett rám, majd elindult. -Most be kell mennem a céghez. -Vette föl kabátját. -Nem kéne bevigyelek de nem is hagyhatlak itt. -Kezdett el gondolkozni, majd felhívott valakit. -Szia! Tudom, hogy nem szereted de ide tudnál jönni egy kicsit? Be kell mennem. -Magyarázza, majd egy idő után letette. -Hoseok nemsokára jön.
-Pont ő? -Kezdtem el nyafogni.
-Csak egy kicsi időre. -Jött közelebb.
-Akkor inkább, hagyj egyedül. -Fontam össze kezeim.
-Inkább, menj és öltözz fel. -Nézett a lépcső fele, majd mentem is.
-Ő Seokjin! -Mentem le. -Nincs magánál ruhám.
-Hoztak egy alkalmi ruhát nem tudom miért. Ma vedd fel azt és elmegyünk és hozunk. -Magyarázta.
Meg is találtam, majd felvettem.
اوووه! هذه الصورة لا تتبع إرشادات المحتوى الخاصة بنا. لمتابعة النشر، يرجى إزالتها أو تحميل صورة أخرى.
-Inkább olyan vagyok, mit. Valami pénzes faszinak a felesége. -Mentem le.
-Gyönyörű vagy. És szokj hozzá, mert ha a feleségem leszel egész nap ilyenbe kell lenned. -Mosolygott.
-Sziasztok! -Lépett be Hoseok, majd kérdőn nézett rám.
-Nincs nálam ruhája. -Vakarta meg tarkóját.
-És? Ugye nem? -Lett egy kicsit ideges. -Jin!
-De. -Mondta halkan.
-Ne csináld! -Ment oda hozzá. -Beszélhetnék veled?
-Persze. -Bólintott.
-A konyhában. -Indult el, majd Seokjin is utána ment.
