S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)

27 ~ ...Végzés

Mindenki már fel volt öltözve és a szobájában tevékenykedett.

Én csak Haera küszöbén álltam és néztem, ahogy rajzol.

Olyan gyönyörű az egész lénye! Soha nem akarom elengedni és nem is fogom. Senki nem veheti el tőlem. Vigyázni rá? Mindig elmegy és visszajön hozzám. Legtöbb esetbe.

-Meddig bámulsz még? -Szólalt meg halkan, kizökkentve engem gondolataimból.

-Ne haragudj! -Vakartam meg tarkóm. -Be kell majd mennünk a céghez. Hoseok reggel mondta. -Mondtam halkan utolsó mondatom.

-Tisztán hallottam az egészet. -Fordult felém kicsit dühös tekintettel.

-De... -Kezdtem volna el magyarázkodni de nem jutott eszembe semmi.

-Akkor inkább most se mondj semmit, így könnyebb lesz. -Fordult vissza, majd folytatta a rajzolást.

Szólásra nyitottam a szám de nem jött ki semmi hang. Inkább lementem a konyhába.

-Mikor mentek? -Jelent meg Hoseok.

-Nem tudom. Mikor menjünk? -Vontam vállat. -Kérsz? -Utaltam a kávéra, majd egy "Igen" után elkezdtem őket.

-Jól vagy? -Törte meg a csendet.

-Mit csinálnak, ha hozzá szólok? -Kerültem ki előző kérdését.

-Nem tudom. -Sóhajtott, majd elvette kávéját.

-Mikor menjünk? -Tértem vissza előző kérdésemhez.

-Mikor akarsz? -Kortyolt bele.

-Megiszom és utána. -Húztam le a forró italt, ami nem volt valami kellemes de tűrhető volt.

Gyorsan megmostam a fogam, majd odamentem Haera szobájába.

-Mehetünk? -Néztem rá.

-Persze! -Indult el, majd lementünk és beültünk a kocsiba.

Kínos csend honolt közénk, amit nagyon meg szerettem volna törni de nem tehettem.

Biztos vagyok benne, hogy az ő fejében is temérdek kérdés merült fel de miattam nem tette fel őket.

Odaértünk, majd bementünk. Meg akartam fogni a kezét de nem engedte.

-Sziasztok! -Köszöntött Mrs. Park és Jackson, amint beértünk az irodába.

-Üdv! -Hajoltunk meg egyszerre.

-Mit akartok? -Kérdezte Haera kicsit sem illedelmesen, amitől egy kicsit meglöktem karját.

-Miről is beszéltetek tegnap? -Nézett rám az anyja, s lehajtottam fejem. -Pontosan.

-El kellett volna mondani nekem! -Akadt ki mellettem a lány. -Te még kettő évig titkoltad volna! De nyugodtan rúgd ki. -Vont vállat, amin egy kicsit meglepődtem, hogy ilyen könnyen lemond rólam. -Akkor én felmondok és elmegyünk innen. Ketten!

-Az nehéz lesz. -Tett le egy papírt az asztalra.

Távolságtartási végzés?

-Mi a..? -Vette fel a papírt. -Mikor írtam én alá ilyet? -Akadt ki még jobban.

-Nem kellett aláírnod. -Vette el a lánytól. -De a Seulgi-s eset végéig még lakhat ott és lehet a közeledben.

-Gyűlöllek! -Rohant ki a lány, s utána indultam.

-Jin! -Állított meg. -Ignoráld egy kicsit.

-Hogy kérhet ilyet? -Fordulta vissza.

-Nem akarom, hogy veled legyen. Jackson lesz a férje és kész. -Mondta végig fapofával. -Most menj és keresd meg!