Becsengettek, majd mindenki leült és vártuk Seokjint.
-Gyerekek! Elmegyünk sétálni. A dogák fele egyes a név miatt, van kettő ötös egy négyes három hármas öt kettes és egy hibátlan. -Tette le a lapokat az asztalára. -Akkor indulhatunk is. Mr. Lee is jön, ő megy elől én meg hátul. -Indult el, s mi mentünk utána.
...
Egy parkhoz értünk ahol minden csoport leült egy padhoz.
Jisooval ketten leültünk de őt természetesen elvitte egy srác. Személy szerint Jackson.
-Hova ment? -Ült le mellém Seokjin.
-El. -Sóhajtottam.
-Szüleid? Otthon vannak? -Kezdett bele egy témába.
-Ma jönnek haza. De az is lehet, hogy plusz egy hetet kapnak. -Kezdtem el mesélni de nem tudtam, hogy miért.
-Kettes lett a dogád. -Mikor ezt kimondta gondoltam, hogy a mondatok lesznek a baja.
-De... Nem csak nekem. -Találtam valami kifogást.
-Egy ponton múlt a hármas. -Vont vállat.
-És miért nem tetszett megadni? -Egy pillanatot vetettem rá, majd amint észrevettem, hogy engem figyel visszanéztem lábamra.
-Nem volt mire. -Sóhajtott.
-Most csak szopa.... Hazudik, mert ötös lett. -Néztem rá felhúzott szemöldökkel.
-A beszéded miatt kell járnod délutánonként. -Fonta össze kezeit.
-Attól, hogy mondatbontást gyakorlok nem fogok szebben beszélni. -Egy pillantást vetettem rá, de már nem nézett így egy kicsit élveztem a pillanatot.
-Jó. -Kapta rám tekintetét, mire elfordultam. -Akkor ma nyelvtörőket fogsz mondani. -Vont ismét vállat.
Kellemesen elbeszélgettünk. Az idő elég gyorsan eltelt és mindenki ment az útjára.
Mi ketten mentünk a terembe.
-Na! -Jött be az ajtón kezében jó sok lappal. -Ezeket javítsd ki! -Vágta le elém.
-De... Miért én? -Néztem rá. -Ez a maga dolga.
-Ha egyet kijavítasz és, ahogy javítottál jó elviszlek vacsorázni. Úgyis mindjárt itt a nyár. -Ajánlotta fel.
-Azt mondta, hogy már kijavította.
-Egész nap ezt vártam. -Ült fel a tanári asztalra. -Tudod milyen idegesítő egész nap veletek lenni? Persze veled jó de a többivel. -Háborodott fel. -De amikor csak veled vagyok olyan nyugodt minden. Nem kell elmagyaráznom semmit többször és gyorsan megcsinálod.
-De maga a dolgát végezteti el velem. Amúgy is.. Azt mondta, hogy nyelvtörőket ad. -Húztam fel szemöldököm.
-Akkor ha megcsinálod elviszlek ma este vacsorázni. -Állt fel, majd mellém lépett.
-Ezt miért csinálja? -Néztem fel rá. -Jól tudja, hogy.... Hogy... Igen, és ilyeneket mond vagy cselekszik. Miért?
-Mert. Nekem nem jöhet be egy diákom?
-Nem hinném, hogy tetszek magának. De kérem fejezze be. -Kezdtem el keresni Sooyoung papírját.
-Sooyoungét már kijavítottam. -Húzott önelégült mosolyt arcára.
-Akkor esélyem nem lesz. Vagy úgy ahogy szokta random kipipálva és ráírom a jegyet. -Vontam vállat. -Ezeken nincs név.
-Javítsd ki hátha meglesz a gazdája. -És egy újabb vállvonás, majd visszaült az asztalra és engem figyelt.
आप पढ़ रहे हैं
S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)
फैनफिक्शनVajon a szerelem tényleg csodákra képes? Tényleg megtudunk tenni mindent a szívünk választottjáért? Egy rossz titokból lehet szerelem? Ha elolvasod ez kiderül. "Olyan gyönyörű az egész lénye! Soha nem akarom elengedni és nem is fogom. Senki nem vehe...
