S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)

42. ~ Rednben van

Róla is lekerült a ruha, csak fehérnemű volt rajtunk. 

-Még az a szerencse, hogy hoztam magammal. -Húzott elő egy óvszert.

-Várj! -Állítottam meg abban, hogy levegye a nadrágot, majd felvegye. -Most jutott eszembe, hogy.... -Hallgattam el egy kicsit. -Hogy van itt kamera.

-És zavar? -Sóhajtott, s én megráztam fejen. -Hát, nem volt valami őszinte.

-Nem zavar. -Mondtam egy kicsit hisztérikusan, majd elnéztem róla.

-Jó akkor nem csinálunk semmit. -Szállt le rólam.

-De... Ahj! Már annyira elegem van abból, hogy mindenki korlátoz. -Fakadtam ki ismét. -Nagyon idegesít! És soha nem tudunk együtt lenni csak miattam.... Olyan soha nem volt, hogy miattad kellett volna abbahagyni. -Néztem rá. -És ezért is szarul érzem magam.

-Ugyan már! -Simított arcomra. -Nem a te hibád, hogy kedves vagy az emberekkel.

-Hanem a tiéd... -Mondtam halkan. -Amint a suliba jöttél megváltoztam. Nem voltam annyira egy hülye picsa, de ahogy egyre jobban kezdtünk közeledni egyre kedvesebb lettem.

-Velem mégis flegma vagy. -Húzta fel szemöldökét.

-Azt mondtam, hogy kedvesebb. -Húztam egy önelégült mosolyt arcomra.

-Ma vissza kell mennünk. -Váltott témát.

-De Jimin? -Kezdtem el aggódni.

-Már beszéltem Nana-val... -Motyogta orra alatt.

Zavart de nem akartam a tudtára adni, mert nem akartam már annyira kiidegelni.

-Jó, mikor menjünk? -Álltam fel, hogy felvehessem ruháimat.

-Bemegyünk hozzá és elmondják, hogy jöhet vagy sem. -Vont vállat.

-Nana arról is tud, hogy el kell mennem? -Váltottam témát.

-Nem lehet ezt később? Most semmi kedvem hozzá. -Ráncolta össze homlokát.

-Féltékeny vagy? -Húztam fel szemöldököm. 

-Haera! -Szólt rám. -Nem akarok erről beszélni. Amúgy sem csípem azt a gyereket. -Sóhajtott. -Túl pörgős és nehezen fárad el. Valamint, nagy szoknyapecér és furfangos is. Biztos vagyok benne, hogy be fog próbálkozni.

-Nyugi már. -Mentem oda hozzá. -Nem lesz semmi. -Ültem rá.

-Inkább nézzük meg Jimin! -Tolt el.

Felöltöztünk, majd Sebastian el is indult.

...

-Madmoizelle! -Állított meg Sebastian.

-Tessék! -Néztem vissza Seokjin-hez, majd ismét rá.

-Valami bűzlik. -Nézett Seokjin után. -Nem akarom, hogy bármi baja essen. És ez az ember nem valami szimpatikus.

-Sokan nekem sem azok. -Vontam vállat. -De ő velem kedves... -Néztem le.

-Nem valami meggyőző. -Húzta fel szemöldökét.

-Fizikailag semmi gond nincs. -Húztam egy mosolyt számra.

-És lelkileg? -Kezdett aggódni.

-Minden pár veszekszik. -Vontam vállat. -De mennem kell! -Indultam el, majd beértem Seokjin-t.

-Szerintem ez az ember nem szimpatizál velem. -Nézett vissza, majd ismét rám.

-Meglehet! -Vontam vállat, majd bementünk a kórházba.