Vártam, hogy négy óra legyen, mert akkor már biztos elérhető lesz.
Tárcsáztam a számát és vártam.
-Szia! -Szólt bele.
-Honnan tudta, hogy én vagyok?
-Megérzés. -Mosolygott.
-Mit szeretett volna mondani? -Tértem a tárgyra.
-Csak bocsánatot akartam kérni, mert nem kellett volna bemennem. Jobb lett volna, ha kint maradok. Ne haragudj! -Mondta.
-Ezen már nem segíthetünk. De nem haragszom. Talán így jobb is. Holnap lesz korrep? -Váltottam témát.
-Nem tudok a suliban maradni. De ha átjössz hozzám ott is lehet. -Mondta és mondta de nekem az a mondat fogta meg a fülem, hogy "Ha átjössz hozzám ott is lehet.".
Biztos készen állok? Ő is tudja, hogy bejön. Nem értem.
-R... Rendben. -Dadogtam.
-Akkor szia!
-Viszlát! -Tettem le a telefont és megcsörrent mégegyszer. Mostmár egy másik szám. -Szia Nam. -Vettem fel.
Nam Jimin jó barátja. Kicsi korom óta ismerem. Ő Seokjinnel egy idős. Imádjuk egymást.
-Szia! Nem tudnánk ma talizni? Már rég láttalak. -Kezdett bele.
-Jó. És miért pont ma szeretnél?
-Mert akkor gyorsan letudjuk. -Húzta száját mosolyra.
-Rendben. -Bólintottam. -Akkor hány óra?
-Hat? -Kérdezte.
-Nekem jó.... Ohh... Mégsem. Szobafogságba küldött a drága bátyám. Szóval várhatsz. -Húztam el szám.
-Megbeszélem vele a mai napot. Velem csak elenged.
-Hát nem is tudom. -Szomorodtam el.
-Azért megpróbálom. Velem csak elenged.
Nem hinném.
Jimin magának szeretne. Ne értsétek félre, nem volt még olyan, hogy molesztált volna. Egyszerűen félt. Félt a pedofiloktól. Vagy csak megvárja, hogy elég idős legyek és megerőszakol. Nem! Ilyenekre még gondolni se szabad. Maradjunk abban, hogy csak félt. De Namjoon és ő gyerek koruk óta barátok. Én is Namjoonnal.
-Hát jó. Akkor szia! -Tettem le a telefont. -Most randizni akar velem?
-Szia Oppa! -Hallottam meg Jimin hangját lentről.
-Szia! -Mentem le hozzá. -Elmehetek Nammal találkozni? -Meresztettem rá boci szemeket. -Kérlek.
-Csak vele? -Fonta össze kezeit. -Hol? Mikor? Miért?
-Nem tudom, hat, nemtudom. -Vontam vállat.
-Hát jó. De legkésőbb tizenegyre itthon vagy. -Tette le cuccait.
-Köszi! -Öleltem meg.
-Na de addig a szobádban maradsz. Menj! -Engedett el, majd én fel is mentem.
[...]
-Öt óra és nem vagyok sehol. Mit vegyünk fel? -Álltam szekrényem elé és kinyitottam.
A választásom erre esett.
आप पढ़ रहे हैं
S°Z°E°R°E°T°L°E°K (K.S.J. ff)
फैनफिक्शनVajon a szerelem tényleg csodákra képes? Tényleg megtudunk tenni mindent a szívünk választottjáért? Egy rossz titokból lehet szerelem? Ha elolvasod ez kiderül. "Olyan gyönyörű az egész lénye! Soha nem akarom elengedni és nem is fogom. Senki nem vehe...